Gépi barkochba

Húsz kérdés

Állati, növényi, ásványi, vagy egyéb? - hangzik az első kérdés. Örömet szerez az embernek? - így a potenciális folytatás. Válaszlehetőségeink bővülnek: igen, nem, ismeretlen, lényegtelen, néha, talán, valószínűleg, attól függ, ritkán, részben. A 20Q (20 questions, húsz kérdés) "széles skálán dolgozó egyszerű algoritmus", legalábbis a régi játékot számítógépes környezetbe hosszú évekkel ezelőtt átültető Robin Burgener, a 20Q.net Inc. agytrösztje és vezetője szerint.

A lehetséges válaszok száma kérdésről kérdésre csökken, a program súlyozza az adatbázisában fellelhető feleleteket, majd az eredmény függvényében kitörli az irrelevánsokat; ha például a kitalálandó akármi kisebb a fűzfalevélnél, az összes fűzfalevélnél kisebb tárgyat. A sakkszoftverekhez hasonlóan utánanéz más játszmák kimenetének, és azokból tanulva folytatja. Az adatok egyre csak gyűlnek, a végén elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy konkrétan rákérdezzen a szóban forgó valamire. A statisztikák szerint húsz kérdésnél nyolcvan, huszonötnél kilencvennyolc százalékban kitalálja, mire gondoltunk.

Állandóan tanul

Burgener kezdetben nagyon egyszerű programban gondolkozott. Aztán 1998-ban létrehozott egyet, amely nemcsak értelmes kérdéseket tesz fel, hanem tanul is a válaszokból. Még akkor is, ha a játékos hazudik, vagy ködösít. Honlapja egyre népszerűbb lett, a kézi-számítógépre írt változatot sokmillió példányban értékesítették. 2004-ben az év játéka lett; mobiltelefonos verziója letölthető a világhálóról. Minél többen játsszák online, annál több adatot gyűjt össze, annál többet tanul.

Tizennégy nyelven (magyarul is) barkohbázhatunk vele; a közeljövőben újabbak várhatók. Amerikai, kanadai, brit angol változatban egyaránt játsszák, így a nyelv és a jelentés alapján a kulturális különbségeket szintén észreveszi. Könnyen adaptálható, méretezhető, moduláris, szinte bármilyen rendszerbe beépíthető, minden platformra konfigurálható, legyen kézi, vagy szuper-számítógép. Neurális hálózatok, az online tízmillió, a kézi kétszázötvenezer szinaptikus kapcsolódással.

Nem hal a delfin

Első lépésként a rendszer adatbázisát válaszokkal kell feltölteni. Az algoritmus múltbeli tapasztalaton és az adatbázisban található kérdéseken, feleleteken alapuló valószínűségek szerint súlyoz, osztályoz.

Ugyanazt a játékot többféleképpen űzhetjük: 20Q más sorrendben, más kérdéseket tesz fel. Neurális hálója több igen-nem kapuk egyszerű sorozatánál...

Adatbázisa alapján természetesen vét hibákat, ám ezek a hibák mi, emberek tévedéseit, kulturális hiányosságainkat tükrözik. Például sokáig azt hitte, hogy a delfin hal, s nem emlős. Azért "gondolta" így, mert sokan követjük el ezt a hibát, és a kérdés-felelet játékok során így tanulta meg. Tőlünk.

De az algoritmus és a neurális hálózat hiányos adatokból is képes levonni messzemenő következtetéseket, például rendszerhibák előrejelzését, szenzorok meghibásodását, és így tovább.

Irány a világűr

Burgener a játékokon túlra, kevésbé egyértelmű terepekre tekint: a 20Q-t hamarosan kockázatos anyagok azonosítására szeretné alkalmazni. Húsz kérdés alapján a rendszer valószínűleg sikerrel abszolválja az ilyen típusú feladatokat is. Talán nem azonnal, de annyi mindenképpen elvárható tőle, hogy megállapítsa, veszélyes-e az adott matéria, s ha igen, mit tegyünk. Tanácsot ad.

A technikai segélyközpontokban szintén munkára fogható: kiderítené, és esetleg megoldaná az ügyfél problémáit. Talán türelmesebben a jelenlegi - az unalmas rutinkérdésekbe belefásult - humán erőforrásnál. A programnak nem lesz elege, ezredszer is ugyanúgy faggatózik, mint először.

Burgener egészségügyi alkalmazásokat is tervez: neurális hálózatát bevezetné a gyógyászatba.

Legambiciózusabb terve az űrhajózás. Hamarosan a NASA Goddard Központjában (Maryland állam) tart előadást. Bízik benne, hogy barkohbája az asztronauták hasznára válik.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!