További Szoftver cikkek
Bár több mint 70 ezer ember iratkozott fel két évvel ezelőtt a rendszer ingyenes tesztidőszakában, az érdeklődés messze nem volt akkora, hogy komolyabb fizetős közönséget is megnyerhettek volna - mondta a CNetnek Austin Hill, a ZKS társalapítója és egyben alelnöke.
"A párhuzamos saját hálózat beállítása, a sávszélesség biztosítása jelentős költségekkel jár, és nem volt elég érdeklődő ahhoz, hogy egy ilyen drága szolgáltatást tovább fent tudtunk volna tartani" - fejtegette az alelnök.
'Nulla tudás' volt a felhasználókról
Miután 1998-ban a DefCon hackeralálkozón bejelentették a rendszer indulását, a cégnek csaknem 18 hónapjába telt, míg kiadták a termék első változatát. Biztonsági szakértők úgy alakították ki a szolgáltatást, hogy az internetfelhasználók valódi kilétét a hálózathoz tartozó számos számítógépen végighaladó lekérdezések mögé rejtették. Minden ilyen lépcsőfok egyre jobban megnehezítette az érintett személy beazonosítását.
A hálózat úgy épült fel, hogy még bírósági határozattal se lehessen felfedni a szörfölők kilétét, mert még maga a cég sem tudta, kihez tartoznak az egyes álnevek, illetve az átvitt információkat nem tárolták a rendszerben.
Átlényegül a Freedom
A montreali székhelyű cég mostantól a biztonsági eszközöket csokorba fogó Freedom 3.0-ra koncentrál. A programcsomag tűzfalat, jelszókezelő alkalmazást, reklám- és cookieszűrőt tartalmaz, vagyis a Symantec-féle Norton Internet Security, illetve a Network Associates által kínált McAfee Internet Security közvetlen kihívójává lépett elő. A ZKS tervei szerint a jövőben vírusirtó komponenst is tartalmaz majd a Freedom, tovább növelve a versenyképességét.
A hálózat végleges sorsa sem dőlt még el - mondta Hill. A cég számos megkeresést kapott kutatólaboratóriumoktól és egyetemektől a Freedom Network technológiájának átvételére. A szolgáltatás pedig akadémiai vagy nyílt forráskódú fejlesztések háttérrendszereként születhet újjá.
Népszerűtlen téma az anonimitás
Austin Hill kiemelte, hogy az online elrejtőzést lehetővé tevő hálózat leállításáról még a szeptember 11-én bekövetkezett terrortámadások előtt határoztak. Az viszont tagadhatatlan, hogy a Freedom Network megszűnésével újabb csorbát szenved az internetes személyiségi jogok védelme, mely téma az elmúlt hetekben felettébb népszerűtlennek számít a tengerentúlon.
Csütörtökön a szövetségi kereskedelmi felügyelet (FTC) elnöke, a Bush kormány alatt kinevezett Timothy Muris egy beszédében kifejtette, hogy új szabályozásra van szükség a 'privacy' körüli kérdések rendezésére. A törvényhozás republikánus tagjai a nyomozóhatóságok hatáskörének bővítését kívánják elérni, de a jogkörök bővítése minden polgár magánszféráját sértheti.
Az ismert események fényében az úgynevezett erős titkosítások alkalmazásának engedélyezése is újból tűz alá került, pedig ezt annak idején a magánszféra védelmében fellépő szervezetek nagy előrelépésnek tartották. Judd Gregg republikánus szenátor legutóbb azt javasolta, minden titkosító szoftverbe építsenek 'hátsó ajtót', hogy a nyomozók hozzáférhessenek a védett tartalomhoz.