Pc-n játszanak az Index olvasói

A kérdőív alapvetése az volt, hogy mindenki, aki kitölti, mai is aktív játékos. És csak a szűk értelemben vett számítógépes, illetve konzolos játékokra voltunk kíváncsiak, tehát a flipperek és a nyerőgépek nem véletlenül nem kerültek be a kérdőívbe. Mindezek ellenére elképesztően sokan, egészen pontosan 14149-en válaszoltak, ami igen szép eredmény ahhoz képest, hogy rétegszórakozásról van szó. Vagy a videojáték nem is annyira rétegszórakozás? Mindjárt kiderül!

Férfiuralom C64-es gyökerekkel

A nemek arányát elnézve azt kell mondanunk, messze vagyunk még Amerikától, ahol egyre több a női játékos. A kérdőívünkre válaszolók majdnem 92 százaléka férfi volt, és alig 8 százalékuk nő. Felmérésünk nyilvánvalóan nem reprezentatív, de techrovatilag titkon azt reméltük, hogy az Index olvasói között meglepően nagy arányban lesznek geek szépségek. Az életkor eloszlásánál viszont bejött a számításunk. Biztosra vettük, hogy többnyire a fiatal felnőttek töltik majd ki a kérdőívet, és valóban: a válaszolók több mint 80 százaléka legalább 19, legfeljebb 35 éves. Azért a nagypapa korú játékosok is képviseltették magukat 3 százalékkal.

Ebből az arányból egyenesen következett (és a megfelelő korrelációk is ezt támasztották alá), hogy a válaszolók többsége nem ma kezdte az ismerkedést a videojátékokkal. A "mióta játszik ön?" kérdésre értelmes választ (tehát nem 99-et, kis hamisok, azt hitték, nem vesszük észre?) adók háromnegyede több mint tíz éve aktív játékos, 16 százalékuk pedig legalább 20 éve birkózik a pixelhősökkel. Ezek után nem volt meglepő, hogy első játékplatformnak legtöbben a Commodore és a Sinclair gépeit jelölték meg (54, illetve 11 százalék), a fiatalabbak pedig bizonyára pc-n kezdték (20 százalék). A konzolkultúra csak a rendszerváltás után köszönt be hozzánk, így kevesen voltak, akik a Nintendo, Sony vagy más cég konzolján játszottak először (összesen 12 százalék, ha az "egyéb" válaszokat is ide számoljuk).

Elhanyagolt konzolok

A C64-ből és a ZX Spectrumból mára hd-s felbontású képet előállító csodák lettek, úgyhogy rákérdeztünk arra is, ma milyen platformon játszanak olvasóink, illetve hogy milyen gépeket, konzolokat vettek vagy terveznek venni a felhasználói élmény fokozása végett. Az eredmény igen meglepő. Önök fütyülnek arra, hogy a legnagyobb eladásokat a konzolos játékok produkálják, és hogy a pc-s játékpiac már évek óta csak vegetál. Olvasóink több mint 80 százaléka játszik pc-n, a konzolok néhány százalékos eredményeikkel eltörpülnek emellett. Ráadásul a 80 százalékot a boltban kapható dobozos játékok hozták össze, emellett még a válaszolók fele flashjátékokkal és más kisebb játékokkal is szórakozik. A legnépszerűbb konzol, a PlayStation 2 sem bírt 10 százalékot összehozni, az X360-Wii-PS3 szentháromság pedig 5,5, 4,3, illetve 2,7 százalékkal szerénykedik. A kézikonzolok közül a PSP a legnépszerűbb 3,3 százalékkal, de ez semmi ahhoz képest, hogy minden negyedik válaszoló játékra is használja a mobiltelefonját.

A platfomvásárlásra vonatkozó kérdésre adott válaszok is a fenti arányt tükrözték, viszont meghökkentő, hogy olvasóink a jövőbeli terveiket illetően is pc-ben gondolkoznak. A válaszolók 14 százaléka kifejezetten játékra venne pc-t, 39,2 százalékuk pedig a mostani gépét bővítené annak ellenére, hogy egy erősebb videokártya árából kijön egy újgenerációs konzol. A konzolok közül leginkább a PS3 tűnik kelendőnek (bizonyára a bluray-piac fejleményei miatt), de az Xbox 360 is megelőzte a Nintendo Wii-t, holott feleannyiba kerül, mint a két rivális, és világviszonylatban népszerűbb is. A kézikonzolok pedig egyáltalán nem kellenek önöknek: 2 százalék tervezi, hogy PSP-t vásárol, a Nintendo DS 0,4 százaléka pedig olyan csekély, hogy először statisztikai hibának néztük (holott megint csak ez az olcsóbb és népszerűbb kézikonzol a piacon). A részletes eredményeket a lenti grafikon mutatja, a kék oszlop a múltbéli, a bordó a tervezett vásárlást jelzi (a tervezett vásráslásnál a pc-s válaszokat összevontuk).

Hardcore többség

Egy másik jellemző nemzetközi trend a "casual gamerek", vagyis az alkalmi játékosok számának gyors növekedése. Ők olyan emberek, akik közül sokan korábban egyáltalán nem játszottak, ma viszont rendszeresen, de viszonylag ritkán és rövid ideig játszanak. Az életkor eloszlása és a pc-s hegemónia után azt sejtettük, hogy olvasóink többsége nem alkalmi játékos (ők ugyanis minden korosztályból képviseltetik magukat és jellemzően konzollal nyomulnak). Ez be is jött: a válaszolók bő háromnegyede hetente többször játszik, és csak 16 százalékuk nyúl heti rendszerességnél ritkábban a kontrollerhez. Az Index-olvasók többsége egy szuszra legalább egy órát eltölt játékkal, bár 36 százalék fél-egy órát, vagy annál is kevesebbet játszik, ami azért az alkalmi játékosok jelenlétére utal. Ebben a 36 százalékban több a női játékosok aránya (19 százalék), ami szintén ezt támasztja alá. De a másik véglet is jelen van: gratulálunk annak az 57 embernek, aki naponta több mint 5 órát játszik.

Kíváncsiak voltunk arra is, hol játszanak önök leginkább. Nem meglepő módon otthon (92,3 százalék) – a munkahelyen és az iskolában csak a válaszolók 21,7, illetve 3,8 százaléka használja szórakozásra a számítógépet. Ennél nagyobb munkakerülőnek gondoltuk önöket – de most komolyan, még egy kis aknakeresőzés sem csúszik be néha? –, viszont cserébe legalább minden tizedik válaszoló (12,1 százalék) utazás közben is játszik, túlnyomó többségben mobilon.

Mindennel játszunk

Arra is rákérdeztünk, milyen játékokkal játszanak olvasóink. A játékműfajokat firtató kérdésnél elkövettünk egy komoly hibát: kifelejtettük az autó- és repülőszimulátorokat, így az "egyéb" válaszok aránya itt szokatlanul magas volt. Viszont elenyésző 1 százalék válaszolt csak úgy, hogy nem tudja mit jelent az, hogy stratégiai játék vagy szerepjáték. Egyébként a válaszokból úgy tűnik, mindegyik műfajnak stabil tábora van. Az akció- és stratégiai játékok népszerűbbek a többieknél, de még a mára szinte kihalt kalandjátékokat is előveszi a válaszolók 26,5 százaléka, az online szerepjátékok 18,1 százalékos eredménye pedig egészen brutális (akik ilyenekkel játszanak, jellemzően hetente többször teszik).

Az online játék elterjedtségéről elmondható, hogy a válaszolók nagyjából fele soha (24 százalék) vagy csak évente néhányszor (28 százalék) játszik másokkal hálózaton keresztül, másik felük pedig viszonylag rendszeresen, havonta néhányszor (13 százalék), hetente néhányszor (16 százalék), vagy akár naponta (19 százalék). Ez utóbbi számot elsősorban az online szerepjátékok rajongói hozták össze, de a stratégiai és akciójátékok fanatikusai is hozzájárultak.

A legfrissebb játékokkal kevesebb mint a válaszolók fele szórakozik - ez nem meglepő azután, hogy mennyien tervezik felújítani a pc-jüket. A legtöbben 1-2 éves vagy 3-5 éves programokkal játszanak (64,2, illetve 58,2 százalék), de a még régebbi játékok is szép bázissal rendelkeznek, legalább minden tizedik válaszoló pedig őskövületeket is elővesz.

Venni vagy nem venni

Ezek után jött az igazán izgalmas rész, olvasóink játékvásárlási szokásai. Rögtön feltűnt, hogy a "mennyi játékkal játszik egy hónapban" és a "mennyi játékot vásárol egy évben" kérdésekre adott válaszok között mekkora különbség van. A válaszolók háromnegyede havonta legalább 1-3 játékkal játszik, 19 százalékuk 4-6 játékkal, a maradék pedig még ennél is többel. Könnyen belátható, hogy ez éves szinten több tucatnyi játékot jelent. Ehhez képest a válaszolók 46 százaléka évente 0, azaz nulla darab játékot vesz, 45 százaléka pedig 1 és 5 közötti játékot (5 százalék 6-10-et, 4 százalék pedig 10-nél is többet). Persze, lehet azt mondani, hogy azért ilyen nagy a különbség, mert a vásárolt programokon felül önök csak ingyenes szoftverekkel szórakoznak. A következő kérdésre adott válaszok azonban arról tanúskodnak, hogy nem ez a helyzet.

Megkérdeztük ugyanis, mi a helyzet az illegális másolatokkal és letöltésekkel. A válaszolóknak csak 23 százaléka vallotta azt, hogy soha nem lép a bűn útjára, 34 százalék pedig az "ez legyen az én titkom" válasszal élt, ami felér egy beismerő vallomással. Az olvasók egynegyede évente néhányszor jut hozzá görbe utakon a betevő pixelorgiákhoz, minden tizedik válaszoló havi, 8 százalék pedig egyenesen heti rendszerességgel járul hozzá a warezolás és illegális megosztás virágzásához.

Akik vásárolnak, nagyjából azonos arányban vesznek vadiúj játékokat (32 százalék), fél-egy éves programokat (39 százalék) és még régebbieket (29 százalék), ami őszintén meglepett bennünket. Az olcsó árkategóriákba csúszott, régebbi játékok uralmát jósoltuk, de ezek szerint önök ha már vásárolnak, inkább az újdonságokat, az idei és legfeljebb a tavalyi év slágereit keresik. Egyébként jellemzően műszaki áruházakban és szaküzletekben vásárolnak (29,3, illetve 22,1 százalék), a válaszolók 21,5 százaléka pedig a neten rendeli meg a játékokat. A pc-s fizetős letöltés a 13,2 százalékos eredményével egész szép, mobiltelefonon és konzolon viszont elenyésző a fizetős letöltések aránya (1,8, illetve 1,3 százalék).

Végezetül megkérdeztük, hogyan tájékozódnak önök a játékokról. Kiderült, hogy előzetes demókkal soha (50 százalék) vagy csak nagyon ritkán (45 százalék) játszanak, inkább a sajtót részesítik előnyben. A sajtóban is leginkább magyar internetes forrásokat követnek (a válaszolók 74,1 százaléka), de minden második Index-olvasó nem magyar nyelvű szakportálokat is olvas. Nyomtatott játékmagazinokat gyér 13 százalék vesz a kezébe, 7,8 százalék pedig szaklapnak nem nevezhető magazinok játékrovatát is átfutja.