Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Istennek tetsző játékok

2006.12.25. 21:29
A vallást és a szórakozást ritkán emlegetik együtt, különösen, ha videojátékokról van szó. Az erőszakos programok legelszántabb támadói konzervatív keresztények, de az is magáért beszél, hogy az Ótestamentumban csupán kétszer szerepel a "játék" szó, és ez pontosan kettővel több, mint amennyiszer az Újtestamentum említi. Pedig mint azt a minap megjelent Left Behind: Eternal Forces mutatja, nemcsak keletje, visszhangja is van a keresztény tanok és értelmezések által ihletett játékoknak. Utánajártunk, mivel érdemes lazítania az ünnepekben a déli és az éjféli mise között.

"Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni."
– Bölcs Salamon példabeszédei, 10:23


Bible Adventures

Az első komolyabb bibiliai témájú játék a Nintendo NES konzoljára jelent meg éppen 15 éve, de a neten nosztalgiázó régi vágású játékosoknak hála pc-n is kipróbálhatjuk, ha letöltünk egy emulátort és megnyitjuk benne a Bible Adventures fájlját. A program kicsit kopott, kicsit nehézkes, és a 90-es években oly népszerű ugrándozós-ügyességi vonalat képviseli, csak itt hol Noé kergeti az állatait, hol a kis Mózest kell elmenekíteni gonosz egyiptomiak elől, hol pedig Dávid próbálja összeszedni szétszéledt bárányait (a bárány ezúttal a szó darwini értelmében szerepel). Kell némi retrosznobság ahhoz, hogy az ember öt perc után ne kapcsolja ki, de az úttörőknek járó tisztelet megilleti.

Ha nem bibliai idézetek indítanák a pályákat, akár Mariónak is hívhatnák a játékot. Már megjelenésekor voltak ennél jobbak a műfajban, ma már csak kuriózumértéke van.

Super 3D Noah's Ark

Egészen biztosan szentségtelen fogantatásból született a Wolfenstein 3D és az Ószövetség furcsa zabigyereke. A Nintendo SNES konzoljára készült Super 3D Noah's Ark az id Software első first person shooterének grafikus motorját használja, ám csúzli és aranyos állatkák helyettesítik benne a gépfegyvereket és a náci őröket. A sztori szerint Noé bárkájában szétszélednek az állatok, erre a címszereplő útnak indul, hogy begyűjtse őket. A kecsekék, birkák, és egyéb jószágok (akik valamilyen szakrális bug miatt kettőnél több példányban szerepelnek a bárkán) éhesek, ezért Noéra támadnak. Emberünk csúzlival tud kaját lőni az állatok felé, mire azok a Kék Norvég-algoritmus szerint járnak el ("nem halt meg, csak alszik"). Főellenfelek is akadnak (például Karcsi, a teve), szóval a játék teljesen olyan, mint a Wolfenstein 3D, csak a megjelenő erőszak erősen kozmetikázott. (Az emulátor innen, a játék pedig innen tölthető le.)

A csúzlival történő etetés nem rejti el a műfaj ősének náciirtó természetét – kilóg a ló-, kecske-, és minden egyéb állatláb. Bár ez is szoftverőskövület, egész szórakoztató még ma is, akárcsak a Wolfenstein 3D. Egy szuszra el is jutottunk Karcsiig.

Walls of Jericho

A Bibliában szép számmal találunk pusztítást (Szodoma és Gomorra, az egyiptomi tíz csapás), de ezek az események valahogy nem ihlették meg a játékfejlesztőket – vagy ha mégis, csak olyan szelíd formában, mint a Walls of Jericho esetében. Ebben a logikai játékban Jerikó falai nem kürtöktől omlanak le, hanem attól, ha a játékos a falat alkotó színes téglákból legalább hármat egy sorba rendez. Minél gyorsabban amortizálódik a fal, annál több hívő jelenik meg előtte, és egész sort vagy oszlopot lerobbantó téglák is felbukkanhatnak. A lebontott téglák helyén újak jelennek meg, és a teljes fal csak akkor lesz az enyészeté, ha megtalálunk és egymás mellé rendezünk három speciális követ. Ekkor a hívők leborulnak isten nagyságunk előtt, és töltődik a következő pálya. (A demo letölthető innen.)

Akár Berlin, 1989 is lehetne a játék címe – a címképernyőn megjelenő frigyláda csak jelzésértékű, akár a program többi vallásos utalása. Ezekből a logikai marhaságokból tizenkettő egy tucat, és ez sem tartozik a kivételek közé. Munkaidő elütésére viszont ideális.

Victory at Hebron

A 90-es évek második felében óriási sikert aratott a Magic: The Gathering nevű gyűjtögetős kártyajáték. A következő évtizedben minden valamirevaló játékgyár megpróbálta klónozni valamilyen formában, nem csoda, hogy keresztény mutációja is készült, ráadásul számítógépre. A Victory at Hebronban így úgy néz ki egy csata, hogy a játékos kiteszi saját bibliaihős-kártyáit, majd más lapok kijátszásával feltápolja őket, és nekiereszti a félelmetes papírhadat az ellenfél hőskártyáinak. A hit ellenségeinek lecsapkodása közben új lapokat vásárolhatunk, paklink hatékonyságát növelhetjük, bár a változatosság nem tartozik a játék erényei közé. Különleges játékélmény, ahogy a Dávid Botjával felszerelt Márk kártya lecsapja az Aranyborjú Aurájában fürdő Iskarióti Júdás kártyát, de 20 dollárt azért nem ér. Próbálja ki demót, ha nem hisz nekünk!

Minden lapon ótestamentumi idézetek, autentikus hősök és utalások – de hé, nem azt tanultuk, hogy a kártya az ördög bibliája? Az idejétmúlt grafikát még elnéznénk, de azt nem, hogy a csaták kimenetele inkább a szerencsén múlik, mint a tudáson.

BibleMan – A Fight for Faith

BibleMan, vagyis Bibliaember – a név már jelzi, miről van szó. Az először képregényben, majd játékban debütáló hérosz a hívő gyerekek szuperhősigényét hivatott kielégíteni. Bibliaember minden fontosabb szériatartozékkal bír, mindenekelőtt Biblialánnyal, titkos földalatti bázissal, Bibliautóval és szentlélekkarddal, ami szakasztott olyan, mint amilyet a jedik forgatnak. Szuperhősünk ellenfelei őrült tudósok, gyerekmolesztálók, ellenvallási fanatikusok, mi több, bibliaégetők, és a készítők néhány szándékoltan eltúlzott elemmel az önirónia luxusát is megengedték maguknak. A furcsa környezetbe jó játékot is lehetett volna hegeszteni, de a gyötrelmesen rossz irányítás agyonvágta a próbálkozást (hogy mást ne mondjunk, a mozgáshoz folyamatosan nyomva kell tartani az egérgombot). Ha mégis adna neki egy esélyt, próbálja ki az első három pályát!

Hősünket bibliákkal és keresztekkel lehet tuningolni, és általában a saját fegyvereivel győzi le az ellent
– mégsem illő, hogy egy pofon után nem tartja oda a másik orcáját is.
Az irányítás mellett a gyatra mesterséges intelligencia és az unalom volt a felelős azért, hogy a Bibliaember nem tudott megküzdeni az Uninstallal.

Interactive Parables

A kalandjáték a legkevésbé erőszakos műfaj, mégis meglepően kevés képviselője dolgoz fel vallásos témát (talán abból a megfontolásból, hogy aki ilyennel játszik, már úgyis elég jámbor). Az egyetlen említésre méltó az Interactive Parables, amely azért is különleges, mert Jézus cselekedeteiből merít, ehhez pedig ritkán mernek nyúlni a keresztény programozók. A program zegzugos épületekbe kalauzolja a játékost, ahol az Újszövetségből vett idézetek és azok magyarázatai borítják a falakat. Egyes ajtókon, helyszíneken csak akkor juthatunk tovább, ha válaszolunk néhány kérdésre, és a pályák végére összegyűjtendő korona darabjaihoz is így juthatunk – a helyes válaszok pedig természetesen a falvédőkön találhatók. Miközben az interaktív parabolák tanítanak, áhítatos – már-már templomi – zene szól, a békés játékmenetet pedig csak pár jelzésértékű csapda (például egy óriási ugráló bakancs) töri meg. (Egypályás demo itt.)

Egy pálya ebből felér egy hittanórával – de tényleg azért pedálozunk, hogy megszerezzünk egy olyan világi hívságot, mint egy korona? Még kalandjátékhoz képest is szegényes a játékmenet, a kérdések és válaszok összepárosítását pedig egy demens csimpánz is el tudja végezni.

Catechumen / Omnious Horizons

Két nagyon hasonló játék ugyanattól a fejlesztőtől, a kereszténység válaszai a Quake-re. Egyik shooter sem veti meg az erőszakot, de mindkét program jó cél érdekéban alkalmazza. A Catechumenben a keresztényeket üldöző rómaiakat és a pokol démonait kell megtéríteni a fegyverekbe költöző Szentlélek erejével, az Omnious Horizonsban pedig az elrabolt Gutenberg-bibliát kell összeszedni laponként, miközben levesaprólékká daraboljuk a különböző nációjú – kínai, egyiptomi – pogányokat. A Catechumen kicsit bénább, az utódjában már több az ötlet és az izgalom, helyenként egy katolikus Indiana Jones-filmre emlékeztet. Emellett a grafika is egész pofás, pedig nem mai programokról van szó – látszik, hogy nem csak az eszmével törődtek a készítők. (Próbát tenni itt és itt lehet.)

Mondá Jézus, az vesse másra az első követ, aki maga is bűntelen. A két játék ennek végig ellentmond: a konstans halálos veszedelem nem éppen keresztényi, a bárány nem hál együtt az oroszlánnal. Korukhoz képest egészen szórakoztatóak, az Omnious Horizonsban pedig a játéktörténelem egyik legeredetibb szörnye borzolja a játékos idegeit (csak akkor támad, ha nem látjuk, egyébként szoborrá dermed, és olyankor sebezhetetlen).

Eternal War – Shadows of Light:

És még egy keresztény Quake, bár ennek a szóösszetételnek nagyjából annyira van értelme, mint a kóser szusinak. Az Eternal War ráadásul az első Quake grafikus motorját használja: ugyanaz a karakterkészlet, ugyanaz a parancsképernyő, ugyanazok a szeretnivalóan szögletes szörnyek. Már a címképernyőn látható koponyás bowlinggolyó sejteti, hogy a bibliai idézetek ezúttal háttérbe szorulnak, és a keresztény háttér csak alibi. Mert hiába szecskázza a főhős a hit erejével felturbózott fegyvereivel a démonokat, a vér fröcsög, az akció pörög, a zene dögös. Ráadásul a szent ügy harcosa olyan beszólásokat enged meg magának, mint az egy-egy sikerültebb találat után felhangzó "Rest in pieces!" (A demo letölthető innen.)

Az Eternal War minden bizonnyal inkább dühíti a klerikális reakciót – éppen olyan vérgőzös mészárszék, mint amilyenek ellen küzdenek. De ki nem szereti a vérgőzös mészárszékeket? Megtérni ugyan nem lehet tőle, de nem hazudtolta meg a Quake motorját.

GodSpeed 3D

Egy gyöngyszem, amit egészen biztosan drogosok készítettek. Erre a cím mellett számtalan pszichedelikus háttér és egy marihuánás zsibbadtsággal megszólaló lányhang utal. Műfaját tekintve a GodSpeed 3D egy szimulátor, ahol a játékosnak hatalmas sakkfigurák között kanyargó pályákon kell végigmennie, miközben az említett hang az útelágazásoknál igaz és hamis állításokat közöl a Bibliából. Csak egy út a helyes, és könnyű elvéteni a lépést (értik, sakkfigura – lépés), már csak azért is, mert mindenféle világi hívságok (például bazi nagy aranypénzek) akadályozzák utunkat. A hamis állítások egyébként olykor egész viccesek, van "Fizesd az adót! - mondja a Tízparancsolat" is. Egy próbát mindenképpen megér.

A keresztény tanok ötletes sulykolása – csak az a gyanúsan mariskás hang ne lenne... A bölcseletek egy idő után ismétlődnek, és a pályák sem eléggé változatosak. Kár érte, többet ki lehetett volna hozni belőle.

Light Rangers: Mending the Maniac Madness

A kereszténység és a japán kultúra nászából bizarr dolgok tudnak kisülni, a Light Rangers pedig talán még a Nyugati téri aluljáróban éneklő bácsit is übereli. Ebben az ügyességi játékban a Charlie angyalai találkozik a tányérszemű, orr nélküli mangafigurákkal és a Bibliával. A címszereplő háromfős problémamegoldó csapatnak egy város negyedeiben kell rendet tennie – hol egy hiú divatguruval kell megküzdenie, hogy egy gyerekeket engedetlenné tevő vírus terjesztőjével kell elbánnia, hol pedig a város játékmackótolvajait kell elkapnia. A játékmenet hagyományait az életerő visszanyerésének módja töri meg, ez ugyanis a Bibliára vonatkozó kvízkérdésekkel történik. Michael Jackson Moonwalkere óta nem született ilyen gyerekbarát multikulturális katyvasz – ha ez Ön szerint érdem, telepítse fel a demót!

Az ügyességi betétek nem igazán referálnak a Bibliára, de a kvízkérdésekkel vigasztalódhat a játékos. Kerülgetős-ugrálgatós program az egyszerűbb fajtából – ma már azért is fekete pont jár, hogy a megjelenítés csak két dimenziós.

Honorable mention: a Dance Praise sorozat
A tánclépésekkel működtethető kontroller, a dance pad a távol-keleti játéktermek egyik nagy slágere, de azon mi is meglepődtünk, hogy keresztény program is készült hozzá. A Dance Praise alapjáték 50 dalban tanítja meg a felhasználót arra, hogyan kell helyesen mozogni a stadionbéli gyülekezeti összejöveteleken elhangzó hasonló slágerekre. A játékmenet egyszerű, csak a képernyőn megjelenő mozdulatokat kell követni, a stresszhormonokat pedig ezúttal virtuális gyilkolás helyett a mozgás termeli. Egy kiegészítő gondoskodik a könnyűzenei vonalról, és külön lemezen jelent meg a keresztény hip hop, valamint a hívő pop és rock 35-35 legnagyobb slágere. Az istennek tetsző táncjáték ára 44 dollár, a kiegészítőké 20-20 dollár.