Gondolatolvasó technológiákkal a terrorizmus ellen

Hamarosan valósággá, s a nemzetközi terroristaellenes harc meghatározó "szereplőjévé" válhat egyik-másik, a Különvéleményben látott technológiák közül - írja a szeptemberi Computerworld-ben megjelent cikkében Dan Verton.

Genoa I, Genoa II

Gépi együttgondolkodás

A 2002-ben lezárt Genoa I elsősorban a hírszerzésben dolgozók közötti együttműködést segítő, gyorsító eszközök fejlesztését, az információelemzés hatékonyságának növelését célozta, míg az idén beindított Genoa II sokkal merészebb vállalkozásnak tűnik. Nemcsak magasabb szintű csapatmunkát biztosító technológiákat vizsgálnak, de a folyamatok automatizálása, az ember és a computer együttműködése mellett a bonyolultabb, tudatosabb viszonyrendszert feltételező "együtt gondolkodás" szintén a stratégia részét képezi.

Nem részletezik, mit értenek pontosan együtt gondolkodáson, a projekt-ismertetőben annyit emelnek ki mindössze, hogy az ezt támogató "kognitív eszközöket" valós időben, összetett problémák megoldásakor alkalmaznák, illetve a különböző típusú szoftverágensek, egyrészt emberekkel dolgoznának együtt, másrészt egymás között osztanák meg a feladatokat. Mindez azt jelenti, hogy az emberi gondolkodó rendszer korlátait, az esetleges elfogultságokat, a túlzott szubjektivitást kiküszöbölő kellékeken szintén dolgoznak a DARPA-nál.

Felmérik a helyzetet

A "kognitív erősítők" pedig a bonyolult, bizonytalan helyzetek gyors és teljes megértését: a jelenlegi állapotok modellezését, az elképzelhető jövő-forgatókönyvek felvázolását és összehasonlítását, a formális kockázat-elemzést, az automatizált opciótervezést segítenék. Az "erősítők" kivitelezésében - többek között - intelligens ágenseket, neurális hálókat, mintaillesztést (pattern matching), biológiai modellek által inspirált algoritmusokat, a matematikai illetve statisztikai valószínűségen nyugvó (Bayes-alapú) következtető rendszereket alkalmaznának.

Kattintson a nagyításhoz!

A dinamikus, adaptív, p2p hálózatok és a hagyományos hierarchikus felépítésű szerkezetek közötti gyors átjárhatóságot, a két típus egymást kiegészítő működését támogató eljárások létrehozása szintén a Genoa II része.

Evolúciós modelleken alapuló biztonsági alkalmazások

Melanie Mitchell

Az összes ilyen jellegű kutatás célja, hogy a számítógépek az emberi agy teljesség-redukáló képességét imitálják, ami eddig sikertelennek bizonyult. Éppen ezért indulnak ki egyre többen az élő rendszerekből, hiszen csak a biológiai modellekből levont tanulságok nyújthatnak hiteles támpontot, s - például az evolúciós számítógép-tudomány egyik úttörőjének számító Melanie Mitchell, a portlandi Oregon Egyetem docense szerint - a rájuk alapuló neurális hálók, genetikus algoritmusok vezethetnek eredményhez. Például az információalapú kognitív hálózatként felfogott emberi immunrendszert másoló jelenleg fejlesztési stádiumban lévő, egy-két éven belül várható biztonsági alkalmazásoknál, melyeket a terrorizmus elleni küzdelemben vethetnek be.

"Az agyban számos on, vagy off állapotú, párhuzamosan működő egyszerű összetevő, neuron található" - érvel Mitchell. "Úgy tűnik, együttesen nagyon bonyolult tanulási folyamatok kivitelezésére képesek." Másként kifejezve: emergens viselkedést tanúsítva fejlesztik ki, evolválják a megoldásokat. Akárcsak a működésüket utánzó programok.

"Már évszázadok óta létezik számos olyan kulcsfontosságú algoritmus, melyeken manapság dolgozunk" - állítja a San Francisco-i székhelyű Autonomy Inc. technológiai stratégiáiért felelős Ron Kolb. "Gyakorlati alkalmazásukra azonban csak most jövünk rá." A cégnél - Bayes tételét és Claude Shannon információelméletét felhasználva - terroristatevékenységre vonatkozó adatok gyűjtésére, elemzésükre, a közöttük fennálló összefüggések kimutatására képes szoftveren dolgoznak.

Megtalálja a fontos információkat

A szoftverre főként a mintafelismerésben, valamint az ismeretek rendszerezésében számítanak. Például képes eldönteni, mely - szöveges, audió, videó - információ a legfontosabb egy adott kontextusban. Különböző bázisokban, e-mailekben, honlapokon, file-rendszerekben "bányászik" az adatok után, kivonatol, összehasonlít. Az értékes minták és környezetük alapján az új információt is könnyebben kezeli, s minél több adatot dolgoz fel a rendszer, annál egyszerűbben mutatja ki az asszociatív kapcsolatokat (hyperlinking).

Kolb szerint a jövő számítógépei is hasonlóképpen működnek majd: tudni fogják, ha például két biztonsági elemző ugyanazon a témán dolgozik, aztán automatikusan kapcsolatba hozzák őket és adatbázisaikat. De repülőtereken szintén szép jövő vár rájuk, hiszen előbb-utóbb képesek lesznek kiszűrni a gyanús csomagokat "elhagyó" személyeket, s erről automatikusan értesítik a biztonságiakat. "Nem mi kutatunk többé az információ után, hanem az információ keres meg minket" - prognosztizál a szakember.