Napster helyett: keress kazán!

Kedd óta áll a Napster. A program korábbi verziójával rendelkező felhasználókat letiltották a rendszerről, és az átállással sajnos a fájlcserélő rendszerben mozgó száznégy digitális zeneszám is letölthetetlenné vált. A vállalat egyelőre nem közölte, mikor indítja újra a szolgáltatást.

A peer-to-peer forradalmat kirobbantó Napster már a múlté. A Webnozie felmérése szerint amióta a fájlcserélő fizetős szolgáltatássá alakult, a korábbi másfél millió helyett a rendszeren átlagosan háromszázhúszezer felhasználó tartózkodik egyidejűleg. Egy felhasználó 1,5 zenei fájlt oszt meg a közösséggel, ami erős visszaesés a korábbi kétszázhúszhoz képest. Resztimpísz.

Gnutella

Az elmúlt negyedévben a fájlcserélők között a Gnutella-rendszer kliensei (Bearshare, LimeWire) vesztettek legnagyobbat népszerűségükből.

Ennek egyik oka, hogy a rendszeren olyan vírusok kezdtek terjedni, mint a Happy99. (Ez a vírus több néven is föltűnt, a felhasználók azonban állandó mérete (8192 byte) alapján könnyedén felismerhették.)

A visszaesésben a vírusnál kicsivel nagyobb szerepet játszott, hogy a fájlcserélőrendszernek immár a második generációját kezdi összenyomni a felhasználók tömege. A keresésekben egyre több lett a szemét, és a letöltések megbízhatósága lecsökkent - a csík fölé tolva a frusztráció szintjét. A Gnutella közeli kihalására mindezek ellenére sem számíthatunk.

OpenNap

A felhasználók jelentős számban a szép emlékű Napster első számú alternatívájához, az OpenNaphez fordultak. Ez az eredeti központosított modell továbbélése a közösségben - a szabadon terjesztett szoftverrel bárki indíthat egy maszek központi szervert, amelyen keresztül egymáshoz kapcsolódhatnak a Napster-protokollt használó kliensek.

Az több mint harminc OpenNap-kliens közül a legnépszerűbb a WinMX és az AudioGnome. Ezek az eredeti Napster némileg átírt verziói - különösen a WinMX esetében feltűnőek az eredeti Napster felületbe utólag beszerelt gombok, amelyekkel a kliens házilag felturbózott (szivargyújtó, kistévé, hőmérő) szocialista gépkocsi-fílinget áraszt.

A tesztelés során a kaotikusan elrendezett kényelmi és letöltésbiztosító (sorbanállásgeneráló) funkciókon átküzdve magam egy óra alatt sikerült egy megszakadt letöltést elérnem, de nem zárom ki, hogy a kliensek bizonyos esetekben használhatóak.

Kazaa

Kétségbeesésre semmi ok: megvan az igazi Napster-utód és Kazaanak hívják.

Automatikusan decentralizálódó centralizáció

Az európai székhelyű cég fájlcserélőjének motorját a norvég FastTrack fejlesztette, amely a Gnutella és a Napster rendszer jó tulajdonságait egyesítve elérte, hogy a decentralizált fájlcsere megbízható és gyors legyen. A Kazaa rendszere "elosztott és önszabályozó": az erősebb gépeken automatikusan a központi szerver szerepét átvevő kapcsolóközpontokat, ún. supernode-okat hoz létre.

A Kazaa emellett automatikusan begyűjti a megosztott fájlok metaadatait (egy mp3-fájlnál például, a zeneszám hossza, címe, album címe, előadója és a bitráta), amelyeket kiválóan megtekinthet a felhasználó. Ugyanakkor ez képezi az Intelligens Letöltés funkció alapját is, amely megkeresi, hol lehet a kért fájlt a leggyorsabban letölteni, és külső beavatkozás nélkül akár 24 órán keresztül próbálja megszerezni, amit akarunk. Mindehhez képzeljünk el olyan szép és rendezett kezelőfelületet, amely mellett a többi p2p-program egy alsós barkácsszakkör egy tavaszi találkozóját idézi!

A Kazaa jelen pillanatban is tárgyalásokat folytat az európai szerzői jogvédő szervezetekkel, annak megállapítására, hogy ha fizetőssé alakítják szolgáltatását, ki mennyit kapjon a bevételből. Ha a jogvédők összeugrasztása stratégiai cél, a vállalat valószínűleg jó úton halad. A szolgáltatást jelenleg körülbelül hárommillióan használják - a választék legutóbb 91 terabájt volt.

Tölts, magyar! /Egy Kazaa-addikt röpirata a Nemzethez/ Nem volt időnk nagyon siratni a Napstert, amelyről komoly reggae-válogatásokat, komplett Aphex Twin-lemezeket, no meg persze szinte hozzáférhetetlen amerikai punkklasszikusokat töltöttünk szakajtószám, a legújabb DM-lemez megjelenés előtti elwarezolásáról ne is beszéljünk, na, mindegy, félre bú, hol van az már!, a forradalom fölfalja saját gyerekbetegségeit. A Kazaa futótűzként terjedt, persze. Amikor az ember 100Mbit/sec-en ül (gépzavar), és a Lickerről gyorsabban jön Inari Vachs legújabb mesterműve, mint a tévén Vitár Robi az Eurosportról, akkor még jó, hogy kell egy igazán kool fájlcserélő, és már ömlik-ömlik a sok zene-tánc, no meg főleg Tera Patrick, Jameson Jenna meg Saint Szilvia, Blondéról, az Anitáról nem beszélve - a Kazaa megjelenése ugrásszerű minőségjavulást hozott mikrokörnyezetünk machotársadalmának merevlemezi pornókészleteiben, amely hatás egyébként nagyszerűen illeszkedik a kormányzat markáns népesedéspolitikai elképzeléseihez. Arról nem beszélve, hogy az utóbbi hetekben földúsult felhasználói állomány (csak imádkozni tudunk, hogy a rendszer jól skálázza magát, és nem omlik majd, hangos reccsenéssel két hét múlva össze) meghozta a zenéket, ma már a Napster fénykorával összemérhető a diszkotéka vagyis empéhárotéka vagy micsoda gyűlt össze, sőt, olyan zenekarokat is sikerül néha találni, amelyek még a Napsteren sem fordultak elő, hogy ne mondjam: már három Saint Vitus- és négy Spiritual Beggars-dalt sikerült összevadásznom. A Kazaa jó felület, okos program, el sem akartam hinni, hogy működik. Egyetlen tapasztalható hátránya, hogy aránylag piciny program létére egy közepesen gyenge rendszert (Celeron 466, 128 mega RAM, Win2000) néha megfog, hosszas vinyókerregés, csigamód előmászó ablakok, satöbbi, ismerős mindenkinek, gondolom. Igaz, ezeket a tüneteket nem mindig produkálja, könnyen lehet, hogy ez a supernode-ozás van rossz hatással. Gyerünk, magyarok, Kazaázni, hadd csökkenjen a ping! A. D.