Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Először nyert számítógép góban

2008.08.17. 08:22
A MoGo nevű programnak először sikerült profi go játékost megvernie. A 8 danos go nagymester ugyan 9 kő előnyt adott a gépnek, de így is világszenzációnak számít a 15 teraflopsos számítógép eredménye.

Jóslás, tudomány, művészet

A go eredetét illetően megoszlanak a vélemények. Az elfogadott álláspont szerint valamikor a Krisztus előtti második évezred és ötödik század között, Kínában kezdték el játszani. Az egyik legenda alapján két hajótörött találta ki, egy másik legenda pedig arról számol be, hogy az uralkodó fiának logikai képességeit pallérozandó, Csan császár valamelyik udvari tudósa ötölte ki. A legvalószínűbb azonban, hogy jóseszközként használták. Körülbelül ezerháromszáz éve került át Japánba.

A go több egyszerű logikai játéknál: a távol-keleti vallások, politika és az üzleti élet szerves része. Művészek, tudósok, katonák egyaránt előszeretettel űzték, szamurájok között gyakran élet-halál volt a tét. Sors- és életfilozófia, táblaképei szemet gyönyörködtetnek. Japánban gónak, Kínában vei-csinek, Koreában baduknak hívják.

Játékszabályai hiába egyszerűek, s tanulhatók meg tíz perc alatt, végtelenek a benne rejlő lehetőségek. A négyzethálós játéktábla mérete általában 19x19 hosszanti és keresztirányú vonal. A fekete és fehér lencse alakú figurákat (köveket) a vonalak metszéspontjaira helyezik el. Üres táblán indul a játék. A két játékos felváltva rakja le a köveket. Az nyer, aki több metszéspontot - területet - birtokol. A letett kövek nem mozdíthatók el, ellenfelünkét viszont leüthetjük.

A legtöbb távol-keleti sporthoz hasonlóan, a go művelőit is két fokozatban minősítik: dan (mester) és kju (tanuló). Harminc és egy kju közötti az amatőr tanuló, egy és kilenc dan közötti az amatőr mester szint. A profi játékosokat külön minősítik profi danos besorolással. Az amatőr hét danos mester nagyjából a profi egy danos mesteri fokozatnak felel meg.

MoGo vs. Myungwan Kimí

Az néhány napja véget ért Amerikai Go Kongresszus egyik bemutató mérkőzésén összemérte tudását Myungwan Kim és a MoGo-nak nevezett számítógépes program. A dél-koreai nyolc danos profi nagymester és a 800 darab 4,7 Ghz-es processzorból álló 15 teraflops számítási kapacitású gép mérkőzését a kongresszus résztvevőin kívül, félezer néző kísérte figyelemmel az interneten.

A nagymester többször egymásután legyőzte a gépet kilenc és tizenegy köves előnyöket adva MoGo-nak. Általában a go-ban úgy számolják, hogy két egymást követő tudásszint (pl. 4 és 5 dan, vagy 23 és 24 kju között) 1 kő előny adásával egyenlíthető ki. Így egy négy danos mester és egy két danos mester mérkőzése akkor kiegyenlített, ha két kő előnyt kap a gyengébbik.

A harmadik mérkőzésre azonban megtört a varázs. MoGo kilenc kő előnyből ugyan és csak másfél ponttal, de megverte a nyolc danos nagymestert. Myungwan a mérkőzés során elkövetett egy komoly hibát, ami után már nem tudta visszavenni a vezetést. A koreai mester két vagy három danosra becsülte a gép fokozatát, de elismerte, hogy voltak öt danos lépései is.

A go-ban az egyszerű szabályok következtében igen sok lépésvariáció lehetséges. A játéknak 10750 lefolyása van, ellentétben a sakkal, ahol ez a szám lényegesen alacsonyabb. Ebből adódóan csak nagyon kevés lépésre előre lehet az összes lehetséges állást kielemezni, így még a nagy számítási kapacitású hardvereken futó számítógépes programoknak is valamilyen stratégiát kell követniük ellenkező esetben a gyengébb játékosok is könnyedén legyőzhetik őket.

A MoGo sikerei bizonyára folytatódni fognak a jövőben, és a sorozatos játékok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a program játéktudását pontosabban meghatározzák.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!