Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

A gépagy is képes az optikai csalódásra

2007.10.01. 09:00
Angol kutatók olyan pontosan modellezték az emberi agy képfeldolgozó rendszerét, és a látás tanulási folyamatát, hogy a programjuk végül bedőlt ugyanazoknak az optikai csalódáson alapuló trükköknek, amik az ember szemét is átverik.

Az optikai csalódás annak a folyamatnak a mellékterméke, amikor a csecsemő ismerkedik az őt körülvevő világgal, és próbálkozásos alapon megtanulja értelmezni a szemén át rázúduló információtengert. Az így kialakuló képfeldolgozó rendszerünk az esetek túlnyomó részében jól működik, de ügyes trükkökkel átverhető – ezeket hívjuk optikai csalódásnak.

Beau Lotto és David Corney, a londoni University College egyetem munkatársai olyan képfeldolgozó programot fejlesztettek, ami az újszülöttekhez hasonlóan tanulja meg felismerni a színeket írja a New Scientist. Tízezer szürkeárnyalatos kép feldolgozásából fakadó tapasztalattal a háta mögött a program ugyanazoknak az optikai trükköknek dőlt be, mint az emberi agy: sötét háttér előtt sötétebbnek, világos előtt világosabbnak érzékelte ugyanazt az árnyalatot, illetve két azonos alakzat közül nagyobbnak gondolta a világosabb színűt.

Az egyik legismertebb optikai csalódás: a két szürke a képen valójában ugyanaz az árnyalat, mégis sötétebbnek látjuk a jobboldalit.

A kutatók szerint a kísérlet fontos tanulságokat hoz a jövő képfeldolgozó rendszereit, és önállóan tájékozódó robotjait fejlesztő mérnökök számára, illetve arra figyelmeztet, hogy ha a lehető legjobban akarjuk szimulálni az emberi látást, készüljünk fel arra, hogy szembe kell néznünk annak hiányosságaival és hibáival is.