További Szoftver cikkek
Az Európa Parlament képviselői hamarosan szavazással fogják eldönteni, hogy az Unióban lehessen-e szabadalmaztatni a szoftvereket. Az alapvető változásokat hozó direktívatervezet érvényre juttatását Európában sokan ellenzik, ugyanis a szoftverszabadalmak bevezetése a gazdaságra - különösen a kis- és középvállalkozásokra - rendkívül negatív hatással lenne.
Több magyarországi informatikai szervezet és vállalkozás tiltakozott Brüsszelben az Európai Parlament képviselői meghallgatásán, illetve egy tudományos konferencián a COM (2002) 92 direktívatervezet ellen, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan ezen a kontinensen is bevezetné a szoftverszabadalmi jogot. Magosányi Árpád, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének (LME) elnökségi tagja a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: az EP érzékenyen reagált a kérdésre, hiszen a kialakult helyzet nemcsak az informatikusokat és a szabadalmi jogászokat érinti, sokkal inkább az informatika, és ezen keresztül az egész világ polgárainak a jólétét.
Drágán megfizetjük
Az Európai Unióban jelenleg nem lehet szoftver szabadalmi jogokat érvényesíteni, ennek ellenére különböző cégek és magánszemélyek már összesen 30-40 ezer szabadalmat jegyeztettek be a különböző hivatalokban. Mivel az Unió területére érvényes szabadalom bejegyzése mintegy nyolcmillió forintba kerül, a magyar kisvállalkozásoknak kevés esélyük van ilyen jogok megszerzésére.
A szabadalmak többszörös terhet jelentenek egy szoftverfejlesztő kisvállalkozás számára, derült ki az eseményen. Magosányi Árpád szerint egy bonyolultabb program körülbelül tíz-tizenöt olyan ötletet - ha úgy tetszik szabadalmat - használ fel, amelyet nem az adott program írója talált ki. Sokszor nagyon egyszerű és elterjedt megoldásról van szó, a szoftverkészítőnek azonban fizetnie kellene annak felhasználásáért. Emellett a vállalatnak minden egyes saját ötletének levédésére nyolcmillió forintot kellene kifizetnie a szabadalmi hivatal számára, máskülönben a versenytársai teszik meg ugyanezt. Plusz költséget jelent annak az apparátusnak a fenntartása, amely a szabadalmak folyamatos figyelésével foglalkozik.
A multik jól járnának
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a szoftverszabadalmak a gazdag multinacionális vállalatok érdekeit és azok monopóliumát védik erősen. Számos példa mutatja, hogy a nagyvállalatok addig hagyják kódjaik szabad felhasználását, ameddig az nem sérti piaci érdekeit. Ha a kis cégek túl nagyra nőnek és esetleg már veszélyeztetik pozíciójukat, akkor egyszerűen benyújtják a számlát.
Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok nem azonosak a szabadalmi jogokkal. Míg az előbbiek megsértését például a rendőrségnek hivatalból üldöznie kell, addig a szabadalmi jog érvényesítése a tulajdonos lehetősége. A jogérvényesítés költségeit egy nagyvállalat könnyedén megfizeti, egy kisebb cég számára azonban ez túl nagy falat lehet. A megjelentek véleménye szerint a szoftver íróját a szerzői és szomszédos jogok kellőképpen megvédik a lopástól, tevékenységének fejlődését nem kell korlátozni szabadalmi joggal.
Gyors reagálás szükséges
A brüsszeli meghallgatáson az LME mellett részt vettek a Magyar Tartalomipari Szövetség, az FSF.hu Alapítvány a szabad szoftverek magyarországi népszerűsítéséért és honosításáért, a FSN.hu Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány és a magyar BSD Egyesület képviselői. A meghallgatást az Európai Parlament liberális és zöld képviselői kezdeményezték, s az eseményen amerikai szervezetek is részt vettek.
A magyar résztvevők nevében Magosányi Árpád arra kér minden pártot, hogy hivatalos véleményüket a tervezetről hamarosan tegyék közzé, mivel az Európai Parlament jogi bizottsága május 22-én, a plenáris ülés pedig június 18-án szavaz a szabadalmi jog bevezetéséről.
Magosányi Árpád elmondta: az Európai Parlamenthez eddig 140 ezer aláírással ellátott petíció érkezett a szabadalmi jog bevezetése ellen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
