A hülye szót nem illik papírra (képernyőre) vetni!

A Microsoft Word szövegszerkesztő angol nyelvtani ellenőrző programjának hiányosságait bírálja egy amerikai kutató. Sandeep Krishnamurthy szerint a program éppen azoknak nem segít, akiknek legjobban kellene. A washingtoni egyetem marketinget és elektronikus kereskedelmet oktató tanára azt mondja, aki eleve jól ír és jól ismeri a helyesírást, annak hasznos mankó a nyelvtani ellenőrző. A nyelvtant kevésbé ismerők vagy az angolt nem anyanyelvi szinten, hanem második nyelvként beszélő felhasználóknak azonban szinte egyáltalán nem segít a program.

Nyelvi szélmalomharc

Krishnamurthy egyszemélyes hadjáratot indított a Microsoft ellen: igyekszik felhívni a redmondi óriásvállalat figyelmét arra, hogy a termék egyszerűen rossz. Hivatalos weboldalán és privát blogján is ezzel a témával foglalkozik, listákat és hangzatos példákat közöl arról, hogy a program mennyire buta.

A magyar nyelvészek kevésbé kritikusak a programmal, és a magyar nyelvű nyelvtani ellenőrzőt sem tartják égetnivalóan rossznak.

Dr. Prószéky Gábor, a Word magyar nyelvtani ellenőrzőjét fejlesztő MorphoLogic tudományos vezetője például arra figyelmeztet, hogy az angol nyelvű változat elsősorban angol anyanyelvűeknek készül. Így valóban nehezebb helyzetben van, aki második nyelvként használja az angolt, hiszen másfajta nyelvi segítségre volna szüksége. "Mindkét típusú felhasználóra ugyanakkor nem könnyű felkészülni. Természetesen a mi esetünkben sokkal inkább valószínűsíthető, hogy a tipikus felhasználó magyar anyanyelvű lesz" - fogalmaz Prószéky.

Látszik, hogy nem nyelvész

A fejlesztőcég tudományos vezetője tisztában van azzal, hogy a felhasználók zöme elégedetlenkedik a magyar nyelvtani ellenőrzővel, de szerinte ez a bizalmatlankodás nem jut tovább az otthoni zúgolódáson, nekik szinte senki sem jelzi, hogy mit kifogásol a magyar programban. "A hús-vér felhasználók visszajelzései tényleg segíthetnek. A nyelvhelyességi programokkal kapcsolatban a nyelvi és egyéb problémákat és kérdéseket az info@morphologic.hu címre küldjék" - fogalmazta meg felhívását Prószéky Gábor.

Krishnamurthy gondolatmenetével elsősorban az a probléma, hogy nem szakmai kategóriákban gondolkodik, mondja Mártonfi Attila, az MTA-ELTE Nagyszótári Kutatócsoport munkatársa, az Osiris által kiadott Helyesírás kötet egyik szerzője.

"Nagyon látszik, hogy Krishnamurthy nem nyelvész. Ahhoz, hogy egy nyelvi eszköz tökéletesen működjék, szükség van egy olyan véges automatára, amely egy nyelv összes jól formált mondatát előállítja, de nem állít elő egyetlen nem jól formált mondatot sem. Ilyet az elmúlt negyven-ötven évben (amióta ilyen jellegű kutatások folynak) még nem sikerült létrehozni; megközelítően jó modellek persze vannak" - mondta a nyelvész.

Piros és zöld aláhúzás

A magyar helyesírás-ellenőrzőt (piros aláhúzás) külön kell választani a megfogalmazásokkal és stíluselemekkel kapcsolatos nyelvhelyesség-ellenőrzőtől (zöld aláhúzás). Kis Ádám, az Index Magyarulez fórumának létrehozója az előbbit viszonylag pontos és hasznos elütés-ellenőrzőnek tartja. "Azzal szokták bírálni a helyesírás-ellenőrzőt, hogy nem ad adekvát ajánlatokat. Egy magyar anyanyelvű ember azonban legtöbb esetben nem él a felkínált ajánlattal, elég neki a figyelmeztető piros aláhúzás, és máris tudja mi volt a hiba" - mondja a számítógépes nyelvészettel foglalkozó docens, az ELTE informatikai tanszékének oktatója.

Az egyik legjellemzőbb hiba a három elemből álló összetételek felismerésével (a hat-hármas szabállyal) és kötőjeles elválasztásukkal kapcsolatos, mondja Kis Ádám. Ennél a szabálynál az összetételben szereplő szavak számát kell figyelni, és ha három elem szerepel a kifejezésben, és hosszabbak hat szótagnál, akkor kötőjellel kell elválasztani a szókapcsolatot (például: adatbázis-kezelő). Az igekötők helyesírási szempontból kizárólag akkor számítanak összetételi tagnak, ha két vagy több szótagból állnak (pl.: kiszolgálóelérés - kiszolgáló-hozzáférés). A magyar helyesírás-ellenőrző azonban nem különbözteti meg a több szótagú igekötőket az egy szótagúaktól.

Kis Ádám szerint a Word magyar nyelvtani ellenőrzőjének azonban erénye is van, mégpedig az, hogy az elütéseket nagy biztonsággal jelzi.

Hülye, kaka tilos?

A piros aláhúzásnál a legtöbb felhasználót jobban zavarja a zöld, a júzerek elsősorban a nyelvhelyesség-ellenőrzővel elégedetlenek. Vagy a felkínált erőltetett, illetve hibás ajánlatokat, vagy a program nevelő szándékát érzik problematikusnak. Ha például valaki azt írja, hülye (vagy kaka, vagy bármilyen szabadon választott vulgáris kifejezést), a nyelvhelyesség-ellenőrző azonnal közli, hogy "ilyen szót nem illik papírra (képernyőre) vetni!".

Ideális esetben ekkor a felhasználó a fejéhez kap, rájön milyen csúnya, rossz és stílustalan, és soha többé nem írja le az adott vulgáris kifejezést. Prószéky Gábor szerint a cél a politikai korrektség lenne, és akit idegesít, egyszerűen kapcsolja ki a szolgáltatást.

"A nem illendő szavak ellenőrzése kikapcsolható, aki tehát ezt igényli, megteheti. Ugyanakkor a Microsoft politikai korrektségre való törekvése miatt nagyon érzékeny a csúnya, bántó, megbélyegző szavak használatára, amely probléma természetesen nem oldható meg ezen a szinten, de legalább figyelmeztetés megy azoknak, akik nem szeretnének ilyen szavakat tartalmazó szöveget elküldeni senkinek. Nem gondolom, hogy a mi dolgunk volna a nevelés, de az ilyesfajta kiszolgálás igen" - mondja Prószéky.

A Google mint helyesírás-ellenőrző?

A nyelvészek - a Word ellenőrzője mellett - üdvözlik azt a folyamatot is, hogy a felhasználók többsége netes forrásokkal ellenőrzi helyesírását. Az "írd be a Google-ba a kérdéses változatokat, és az lehet a helyes írásmód, ami több találatot ad"-elvet alkalmanként még a tudományos szakemberek is alkalmazzák. "Elsősorban a Magyar nemzeti szövegtárat használom, de a Google-t is. Ezek - bár nem perdöntőek! - gyorsak, és információt adnak a nyelvszokással, így közvetve a helyesírással kapcsolatban" - mondta Mártonfi Attila. Megjegyzendő azonban, hogy a google-os módszerrel nem árt óvatosan bánni, bizonyos esetekben igen rossz tanácsadó lehet (például a helytelen *internet szolgáltató írásmódot kétszer annyi találat erősíti meg, mint a helyes internetszolgáltató-t).