Multik akadályozzák a vizsgálatainkat

Elégedett a géntechnológiai törvény módosításával, az úgynevezett koegzisztencia-törvénnyel és a géntechnológiával szemben kritikus ötpárti országgyűlési határozattal?

Átmenetileg. E törvényváltozat egyetlen erőssége, hogy létezik, de további pontosítása elkerülhetetlen. Nem oldja meg a vetőmagtermesztők és ökogazdák szükséges védelmét. Méhészek esetében erre kísérletet sem tesz, náluk a 400 méteres izolációs távolság kevés. Nagy területen gazdálkodóknál nem teszi gyakorolhatóvá a szomszédok figyelembevételi és ellenőrzési jogát, ami a szállítási útvonalak miatt mindenképpen szükséges lenne. Nem rendezi a GMO-mentes régiók jogi helyzetét. Nem teremti meg a nemzeti szabályozás feltételeit, amelynek lényeges eleme a független vizsgálókkal a fajtatulajdonosok kötelező együttműködése, a vetőmag-biztosítás kérdése.

Harminchét akadémikus a képviselőkhöz intézett nyílt levelében mégis Európában példa nélküli, diszkriminatív törvénynek nevezte, amely korlátozza a magyar gazdák szabadságát a növénytermesztési technológiák kiválasztásában, figyelmen kívül hagyja tudományos kutatási eredmények sokaságát, és gátat szab a versenyképességnek a bioenergia hatékony megtermelésében.

Az akadémikus is ember, így tévedhet. Egyébként az MTA rendes és levelező tagjainak 11 százaléka írta alá a nyílt levelet. Az aláírók fele nem szorosabban vett szakterületi. Legtöbben a biológiai, mezőgazdasági és fizikai tudományokban dolgozó akadémikusok közül írtak alá. Egy, a döntéshozókat az utolsó hétvégén megszólító nyílt levél ilyen alacsony belső támogatással kudarcra van ítélve. Mindezt tetézi, hogy az aláírók fele az akadémikusi tekintély és nem a tényleges szakértelem pozíciójából foglalt állást. Ráadásul rosszul tájékozottan: az "Európában példa nélkülinek" minősített törvény ugyanis uniós egyeztetési eljáráson esett át, s elfogadásra került. Nem lehet tehát példa nélkül állóan diszkriminatív. A gazdák szabad választására gondolva pedig nem a GM-növények szabad és megkülönböztető választását igyekszik a törvény biztosítani, hanem a hagyományos, bio- és GM-fajtákat termeszteni kívánó gazdák érdekeit hivatott egyeztetni. A neve is erre utal: koegzisztencia-törvény. Végül az aláírók közül csupán öten vettek részt valamilyen módon a törvény-előkészítésben, a bioipar érdekeit képviselve.

Mit jelent a koegzisztencia a gyakorlatban, fenntartható-e hosszú távon a géntechnológiai úton módosított és a hagyományos fajták elkülönítése?

A hagyományos, ökológiai és GM-termesztési módok egymás mellett élésének lehetőségét, úgy hogy egymás termesztési céljait ne befolyásolják. Elméletileg, ökológusok szerint a koegzisztencia idegenbeporzó növényeknél nonszensz. Gyakorlatilag megállapíthatók izolációs távolságok, amelyekkel viszonylagos védettség hozható létre. Minél nagyobb az izolációs távolság, a konkrét transzgén nemkívánatos megjelenése más fajtákban annál lassabb.

Heszky László növénygenetikus, akadémikus szerint a koegzisztencia legfeljebb 4-8 évig tartható fenn, aztán mindenképpen megjelenik a transzgén a hagyományos fajtákban is. Okozhat ez gondokat?

Igen. A vetőmagtermesztők kiköltöznek az országból, ahogyan ez már Spanyolországgal megtörtént. Az ökológiai termesztők és a méhészek elveszíthetik értékesítési piacaikat.

Ön szerint még mennyi ideig tarthatók fent az úgynevezett védzáradéki moratóriumok az EU-ban is engedélyezett géntechnológiai úton módosított (GM) fajtákkal, mint például a MON 810 jelű kukoricafajtával szemben?

Okszerűen addig, amíg a magyar döntéshozók a moratórium által felvetett környezettudományi kérdésekben pro vagy kontra bizonyosságot nem szereznek. Gyakorlatilag viszont addig, amíg az érdekelt uniós lobbik döntési helyzetet teremtenek. Az első terminus a tényekről, a második a hatalomgyakorlás technikájáról szól.

Kiknek és miért áll érdekében a GM-fajták köztermesztésbe vonása?

Erre a kérdésre politikusoknak lehet pontos válasza. Az elsőgenerációs GM-fajta esetében a kedvezményezett a fajtatulajdonos, illetve az a K+F háttér, amit megmozdít. A fajták szabadalmaztatása a vetőmagon keresztül a világ növénytermesztésének újrafelosztását jelenti.

Ezt nem értem pontosan, a hagyományos, genetikailag nem módosított fajták szintén fajtatulajdonosok kezében vannak. Mi a különbség?

Azok nem szabadalommal védettek. Kereskedelemben vehetők és továbbadhatók. Belőlük vetőmag is fogható. Hibridfajták esetében persze nem a nagy terméshozam reményében. A GM-fajtáknál a vetőmag szerződéssel kerül a gazda kezébe, egyéves hasznosításra. Azt csak termesztésre használhatja, nem adhatja tovább, és nem foghat vetőmagot és azt más sem vetheti el a technológiadíj megfizetése nélkül.

A fajtatulajdonosok szerint viszont csak a GM-fajták képesek a világ élelmiszerellátási problémáinak megoldására. Valóban megsokszorozhatják a terméshozamokat?

Ez demagógia. Az elsőgenerációs GM-növényekben semmilyen termésnöveléssel kapcsolatos gén nincs. A MON 810-es kukoricafajta esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elvégzett vizsgálatok 0-5 százalékos termésnövekményt mutattak ki, azaz bizonyos években nem volt mérhető előny, míg a legmagasabb termés plusz 5 százalék volt. Ennek a hitelessége viszont eléggé kérdőjeles. Többszöröződésről szó sincs. Másrészt közgazdászok szerint nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a kevés, hanem az elosztása mutat aránytalanságot. Bizonyos helyeken éheznek, bizonyos helyeken pocsékolás folyik.

Egy tavalyi, a Monsanto támogatásával készült belga tanulmány szerint a génmódosított haszonnövényfajták köztermesztésbe vonása több tízmillió eurós hasznot hozna Magyarországon, elsősorban a gazdáknak.

Ez a Leuven-i Egyetem honlapján található kézirat nem tekinthető másnak, mint három erre elszegődött ember írásának. Matty Demont néhány hetes budapesti látogatás után a megrendelő igényéhez igazította hozzá a magyar nyelvű szakirodalmat. A kéziratnak eredetileg két belga és két magyar szerzője volt. Az egyik magyar szerző a közszemlére tétel után kérte nevének törlését a kéziratból. A kézirat a kritikák után tartalmában úgy módosult, hogy szerzői erről említést sem tettek. Én három hivatkozást ellenőriztem, mindhármat az eredeti tartalmával ellentétesen használtak fel. Írtam erről Fogarasi Józsefnek, aki a magyar társszerző. Ő megsértődött, de továbbította a megjegyzéseim, ami után nyom nélkül törölték kéziratból a három inkriminált cikket. A hosszú kézirat tartalmát soha semmilyen magyar fórumon nem ismertették eddig. Én botrányosnak gondolom az efféle, a döntéshozók befolyásolására készített "tanulmányokat".

Milyen érdekcsoportok befolyásolják még a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos döntéshozatalt?

Én messze nem gondolom, hogy a véleményalkotást illetően valóban csak két oldal létezik. Egyszerűsítve azonban két oldalról beszél a média. Ennek egyik oldala a pro-GM, amely minden GM-élőlényt kitörő lelkesedéssel fogad és azt a tudományos haladással hozza összefüggésbe. Ide sorolandók a multinacionális fajtatulajdonosok, akik szabadalommal védett fajtáikon keresztül, és a bioipari kutatók, akik a K+F pénzek mozgása miatt anyagilag érdekeltek ezek sikerében. Az ő képviseletükben a de facto moratórium idején az Egyesült Államok, Kanada és Argentína beperelte a WTO előtt Európát, hogy akadályozza e területen a szabad kereskedelmet. A másik oldal a zöldeké, akik az új élőlények megjelenését csak problémákkal társítják és a mellékhatás-vizsgálatok hiányáról beszélnek. Az EU döntéshozatalában ügyfélként jelennek meg a fajtatulajdonosok, akik saját érdekeik mellett emelnek szót. Például a magyar MON 810-es moratóriumhoz a Monsanto azonnal hozzácsatoltatta a saját véleményét. Megszólalnak - pro (EFSA, ACRE, ABE) és kontra (Greenpeace, Friends of Earth) - szakmainak tűnő, de általában valamely álláspont mellett lobbizó szervezetek is.

Miért ellenzi, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) által biztonságosnak minősített fajták köztermesztésbe kerüljenek Magyarországon is?

Nem ellenzem, de persze nem is támogatom. A döntés nem az én feladatom. A mellékhatás-vizsgálók feladata csupán az, hogy megválaszoljanak konkrét szakmai kérdéseket. A MON 810 kukoricafajták esetében a véleményem összképe nem támogató. Ez nem jelenti azt, hogy más esetben is hasonló következtetésre jutok. Az időnként ülésező uniós szakbizottságokról egyébként valóban rossz véleménnyel vagyok, ismerve néhány tagot. Azt gondolom alapos munka végzésére szerkezetileg is alkalmatlan egy ilyen időnként ülésező bizottság. Erre éppen az Ön által említett hivatal működési zavarai szolgálnak jó példákkal. Az EU adminisztráció méretes tévedése, hogy környezettudományi eredményeket élelmiszer-biztonsági szakemberekkel vizsgáltat felül. Ezt abszurdnak tartom.

A génmanipuláció kérdése Magyarországon is megosztja a szakembereket. Kik támogatják, és kik ellenzik az új technológiát?

Feltétel nélkül támogatják azok, akik az ún. bioipar (a kutatás és a géntechnológiai úton történő fajta-előállítás) területén dolgoznak. Oka, hogy K+F bevételeik innen származnak. Magát a GM-technológiát mellékhatás-kutatás területén dolgozó kutatók nem ellenzik. A környezettudományi és egészségügyi kutatók csupán konkrét terméket kritizálnak valamilyen mérési eredményük alapján. Ők konkrét koncepcionális melléfogásokról beszélnek, esetleg a mellékhatás-vizsgálatok alacsony számáról, gyönge színvonaláról vagy azok akadályozásáról.

Úgy tudom, hogy a GM-fajták elterjesztését társadalmi szervezetként, tudományos érvekkel alátámasztva sürgető Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet az ebben érdekelt multinacionális cégek anyagilag is támogatják. Nem összeférhetetlen ez?

A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) tipikus pro-GM lobbiszervezet. Elnöke Dudits Dénes akadémikus, aki nem tudom, miért foglalkozik GM-növények marketingügyeivel. Véleményem szerint az ismeretlen tagösszetételű és vitatható társadalmi érdekeket megfogalmazó BZBE semmilyen dolgot nem támaszt alá tudományos érvekkel. Ezer példányban megjelenő hírlevelében a pro-GM sajtóból fordított anyagok jelennek meg. Ezt egyféle brosúrának látom. A BZBE támogatója az ABE (Agricultural Biotechnology in Europe), amelynek tagjai a multinacionális cégek, akik pénzén jött létre és működik.

Dudits Dénes szerint a GM-növények termesztésbe vonása a klímaváltozás kihívásai, illetve a szántóföldi növények energiacélú felhasználása miatt is fontos lenne Magyarország számára. Megalapozottnak tartja ezt az érvelést?

Nem. Energia nemcsak GM-kukoricából állítható elő. Az is kérdés, hogy biztos a bioetanol-készítés az egyetlen lehetőség a felhalmozott gabonakészleteink hasznosítására? Kérdéses, hogy egyáltalán a kukorica-e az, amit hasznosítani kellene, vagy más annál nagyobb szervesanyag-termelésre képes, jobban kiszáradó növény (például a kender), amelyet égetni lehet. A szárazságtűrő GM-növények előállítása - amivel a szegedi kutatók foglalkoznak - szimpatikus cél, de tudomásom szerint még elég messze van a gyakorlati hasznosítástól ez a terület. Én azt gondolom, Dudits főigazgató úr szükségtelenül kombinálja össze munkahelyének érdekeit az országéval, teríti szét önös taktikai okokból a növényi géntechnológiára vonatkozó kritikát a teljes géntechnológiára. Az egészségügyi biotechnológia társadalmi fogadtatása sokkal kedvezőbb, mint növényié.

Milyen alapon kért védzáradéki moratóriumot a magyar állam a MON 810 típusú, géntechnológiai úton módosított, baktériumtoxin-termelő kukoricamoly-rezisztens kukoricafajtákra?

Azon az alapon, hogy az engedélyezés időpontjában Magyarország még nem volt az EU tagja. E területtel (Kárpát-medence) egy speciális élővilágú, elkülönülő biogeográfiai régió (Pannon Régió) csatlakozott az Unióhoz, amelyre a fajtatulajdonos a szükséges kockázatvizsgálatokat nem végezte el. Az előzetes vizsgálatok azt jelezték, hogy néhány kérdésben az elővigyázatosság indokolt. Nagy a területegységen megtermelt toxinmennyiség és lassú annak tarlómaradványban való lebomlása. Ismeretlen ennek hatása a talajt létrehozó és alkotó élőszervezetekre. Érintett néhány védett lepkefaj élőhelye.

Arányban állnak a lehetséges kockázatok a fajta által kínált előnyökkel? A növényvédő szerek is károsak a környezetre, és a MON 810 a fajtatulajdonos szerint ezekből kevesebbet igényel.

A MON 810 jó hatású kukoricamoly ellen, azonban ez a kártevő hazánkban tízévenként egyszer károsít és az országban néhány helyen. A gazdák nem védekeznek ellene, tehát kukoricában nem szórnak ki semmiféle rovarölő szert. A módosított növénynek van hatása a gyapottok-bagolylepke csőkártételére is. Azonban ez csak viszonylagos, mivel a szemekben tizedannyi toxin termelődik, mint a levelekben. Ez is alkalmi kártevő nálunk, és a vele együtt említett csőfuzariózis is megerősítést igényel. A környezettudományok által felsorolt hátrányok mellett azonban az egészségügy is kérdéseket tesz fel ennek a kukoricának takarmányozási és táplálkozási biztonságával kapcsolatban. Közgazdasági szempontból pedig az országnak meg kellene oldani a külön raktározást, a minőségvizsgálat és a monitorozás feladatait, ami a vizsgálati költségekkel a hagyományos kukorica önköltségi árát is jelentősen emelné. Az ökológiai gazdálkodók, a vetőmagtermesztők és a méhészek fogalmaznak meg ágazati ellenérdekeket ezzel a technológiával szemben. Végső soron a MON 810 és a hozzá hasonló kukoricamoly-ellenes fajták mérlege egyértelműen negatív. Magyarország növénytermesztésének erre jelenleg nincs szüksége.

Milyen vizsgálatokat folytattak magyar kutatók a MON 810 kukoricafajtákkal, és milyen eredményekre jutottak?

Vizsgálták a toxintermelését és annak természetben való sorsát. Ez tetemes mennyiség, és a tarlómaradványokban való részbeni (1-8 százalékos) megmaradás az egy évet is eléri. Megfigyelték a talajlakó állatok viselkedését, amit befolyásolhat. A toxintartalmú pollen fajtahibrideket hoz létre, illetve elpusztíthatja a védett lepkék hernyóinak egy részét, és gátolja a méhek lárváinak fejlődését.

Hogyan viszonyulnak a fajtatulajdonosok a géntechnológiai úton módosított fajtákkal történő független kísérletekhez?

Nem partnerként. Ellenőrzés alatt tartják azok körét, akik vizsgálhatnak. Vetőmagot feltétel nélkül együttműködő kutatócsoportok kapnak, vagy akik mögött határozott nemzeti engedélyezési hatóság áll. Igyekeznek szerződéssel megkötni a vizsgálók kezét, amely arra vonatkozik, hogy eredményeiket csak írásbeli engedélyük után publikálhatják. Az én osztályom addig kapott vetőmagot, amíg nem számolt be az első kritikus eredményről. Attól kezdve nem juthatunk vetőmaghoz, azaz a fajtatulajdonos akadályozza a vizsgálatainkat.

Mire hivatkozik a fajtatulajdonos, miért nem működik együtt Önökkel?

Arra, hogy nem érdekelt a célzott vizsgálatok elvégzésében. Ha ezt mégis kéri tőle a hatóság, akkor keres kevésbé skrupulózus együttműködőt, aki szállítja a kívánatos eredményt.

Tudományosan mennyire megalapozott a GMO-tartalmú élelmiszerek fogyasztói elutasítása?

Amennyire minden ismeretlen élelmiszer gyanús. Feloldható, ha a vizsgálatokat a független kutatók szabadon végrehajthatják, és eredményeiket nyilvánossá teszik.

A Magyarországon kapható GMO-tartalmú élelmiszereket vizsgálták ilyen szempontból?

Nem. Magyarországon kisállatokon (hal és baromfi) kezdődtek el takarmányozási vizsgálatok, de nem érték el azt a szintet, ami publikációban végződött volna. Humán-egészségügyi vizsgálatok világviszonylatban is ritkaságnak számítanak.

Fogyasztóként mire kell figyelnünk a GMO-tartalmú élelmiszerek vásárlásakor?

A jelölésre - kellene mondanom, de az OÉTI vizsgálatai kimutatták, hogy a hazai élelmiszereket nem címkézik ebből a szempontból annak ellenére, hogy törvény írja elő. A szójatartalmú húskészítmények fele tartalmaz - a jelölési küszöböt meg nem haladó szinten - GM-összetevőt. 2004-ben 7 százalék volt azon húskészítmények aránya, amelyről elmaradt a törvény szerint kötelező jelölés.