Sikerrel áthaladt Magyarországon a fény
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Kedd este fél tízkor húsz fizikushallgató Budapesten, a Normafánál távcsövet és fényrakétákat állít a sötétben. A Kékestető felé fordítják a messzelátót, várják a jelet, hogy aztán továbbadhassák a hidakon álló önkénteseknek.
"Rosszak légköri viszonyok" - aggódnak a csillagászhallgatók, majd rájönnek, a gödöllői állomás fényjelét könnyebben érzékelhetik, ráadásul arról véletlenül tudják, hogy éppen hatvan fokra található Budapesttől. Előkerül egy szögmérő, és máris megoldódik a probléma.
Fizikusinduló a sötétben
A várakozást Dávid Gyula, az ELTE TTK atomfizika tanszékének szakoktatója a "most akkor köszöntsük a környező hegyeket!" felkiáltással töri meg, és váratlanul az összes diák üvöltve énekelni kezdi a tanár szerzeményét, a dermesztő fizikusindulót. Ekkor már csak két perc van hátra, néhányan fennhangon aggódnak, de hirtelen telefonon megerősítést kapunk, a Kékest elhagyta a fény. "Einstein, zweistein, dreistein" - hangzik fizikusmódra az egy-kettő-három, és már lövik is a fényjelet a Margit hídon állóknak.
Öngyújtó, fáklya, elemlámpa, bármi
A fényváltó szabadon értelmezett, a Normafánál kisebb rakétákkal, Gödöllőn pedig ezerwattos reflektorral vettek részt. A hidakon öngyújtóval, elemlámpával, fáklyával, lézerrel, autófényszóróval, vagy mécsessel álldogáló emberek figyelték a fényjelet, majd egymás után felvillantva saját fényforrásukat, továbbadták a stafétát.
A váltóban bárki részt vehetett, a szervezők szerint a legfontosabb az volt, hogy mindenki a megfelelő időben gyújtsa meg a saját fényét. Éppen ezért a nagyobb városokban különböző fizikai társaságok a jelentkezőkből előre fénycsóva-átadó csoportokat verbuváltak. Budapesten például a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete felügyelte a csóva útját.
Zsom András, az egyesület tagja elmondta, az összes budapesti hídra szerveztek résztvevőket, minimum húsz-harminc főt (főként általános és középiskolásokat), akik a Duna folyásával megegyező irányban adták át egymásnak a jelet. Elsőként a Margit hídon lévők villogtak, és erre reagáltak a szomszédos hídakon állók, szépen sorban a Petőfi hídig. A fény pár perc alatt futott végig a fővároson.
Princetonból indult
Április 18-án, hétfőn este az Egyesült Államok keleti partján fekvő Princetonból indult a Földet körbejáró fénystaféta, amely Albert Einstein és a Fizika Világéve előtti tisztelgést szimbolizálja. A szervezők szerint a "történelem leghosszabb optikai váltófutásának" eszmei mondanivalója az, hogy a fizika összeköti, és egységbe foglalja a világ minden országát.
Kínában kettévált
Az impulzus végigfutott az egész Egyesült Államokon a keleti parttól a nyugatiig, majd egy fényvezetéken keresztül a Csendes-óceánon át Kelet-Ázsiába jutott. Kínában a fény két sugárra szakadt, az első északra indult: Oroszországon, Ukrajnán, Lengyelországon, Szlovákián és Csehországon haladt át. A déli csóva Indiát, Pakisztánt, Iránt, Törökországot, Bulgáriát, Szerbiát, Magyarországot érintette, hazánkból Ausztriába távozott a fény. A két sugár Németországban találkozik, majd továbbhalad Franciaországba, Belgiumba és Nagy-Britanniába, onnan pedig vissza Észak-Amerikába.