Kozmikus sugarak pusztíthatják el a Földet

Teljesen biztos, hogy előbb vagy utóbb egy kozmikus katasztrófa eltörli az életet a Föld felszínéről. Legalábbis Arnon Dar, az izraeli Technion egyetem űrkutató intézetének munkatársa legújabb kutatásaira hivatkozva ezt állítja. Amikor a galaxis nagy tömegű csillagai életük végén összeomlanak, intenzív sugárzást, úgynevezett gamma-sugarakat bocsátanak ki - írja a BBC. Ezek, és az őket követő szubatomi részecskék hatalmas pusztítást vihetnek végbe.

Gyilkos gamma-sugarak

A kutató szerint bárhol is robban fel egy csillag az Univerzumnak bolygónkhoz viszonylag közel eső területein, mindenképpen elpusztítja az életet a Földön. A legújabb statisztikákat és számításokat használva arra a következtetésre jutott, hogy amikor egy nagy tömegű csillag élete végén összeomlik és fekete lyukká alakul, olyan sugárzást és részecskéket bocsát ki, melyek minden útjukba kerülő bolygót sterilizálnak. Erre galaxisunk bolygóinak százmillió évenként egyszer esélye van - nyilatkozta a BBC-nek Arnon Dar.

Számos, Napnál nagyobb tömegű csillag van elszórva a galaxisban. "Ha egy ilyen sugárnyaláb eltalálná a Földet, akkora pusztítást vinne véghez, amit elképzelni sem tudunk." - mondta a kutató. A bolygónak az az oldala, mely a robbanás felé néz, a sugarak érkezésekor egyszerűen felgyullad. Percekkel ezután at atmoszféra hőmérséklete hirtelen emelkedésnek indul, és a bolygó felszínén minden szerves anyag égni kezd.

Hiába futsz

Azonban azok sincsenek biztonságban, akik barlangokban vagy épületekben esetleg átvészelték át a katasztrófát. A gamma-sugárzás egy másodperc töredéke alatt véget ér ugyan, de a nyomában érkező kozmikus sugarak még napokig bombázzák a bolygót. A kozmikus sugarak magas energiaszintű részecskék, melyek a fényét megközelítő sebességgel száguldanak a világűrben. A légkörbe csapódva hatalmas mennyiségű energiát adnak le, és ennek során másodlagos részecskék, úgynevezett müonok keletkeznek. A müonok több száz méter mélységben hatolnak be a sziklákba, és ez ellen csak nagyon kevés barlang nyújt védelmet. Még a mélytengeri élőlények is halálos mértékű sugárzást szenvedhetnek.

Egy csillag irtotta ki a dinoszauruszokat?

Eta Carinae

Dar szerint a Föld története során bekövetkezett tömeges kihalások is az űrből érkező sugárzás következményei voltak. Az összeomló csillagokból kitörő gamma-sugarak keskeny nyalábokban terjednek, talán egy foknál is kisebb szögben, így a legtöbb jó eséllyel nem találja el a Földet. A legújabb statisztikai számítások szerint azonban nagyjából százmillió évenként a szerencse elkerüli bolygónkat, a gamma-sugarak viszont nem. Érdekes módon körülbelül ilyen időközökben fordulnak elő tömeges kihalások is a Földön.

A csillagászok jelenleg nem tudják, melyik égitestet is kellene figyelniük. Vannak ugyan nagy tömegű csillagok, mint például a déli féltekéről látható Eta Carinae, melyek hamarosan felrobbanhatnak, de ennek a csillagnak a sugárzása nem a Föld felé irányul. Arnon Dar szerint a tudomány jelenlegi állása nem teszi lehetővé a veszélyes csillagok megtalálását, de reményei szerint a módszerek fejlődésével egyszer talán erre is lesz mód. A kutató elismerte, hogy közvetlen bizonyíték még nincsen a teóriájára, de hozzátette, hogy sokan dolgoznak a megoldáson.