Az Akadémia nem tüntet ki nőket

"Bátornak kell lennünk, és ki kell mondanunk, a szexuális zaklatás a tudományos életben is mindennapos eset. Az öreg professzor ajánlatot tesz a fiatal kutatónőnek, aki ha nem fogadja el, megnézheti következő pályázatának elbírálását" - mondta Sándor Klára, a nők helyzetének javításáért elszántan küzdő SZDSZ-es politikus, civilben a Szegedi Egyetem nyelvésze a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Tudományos és Technológiai Alapítvány (TÉT) konferenciáján. A munkahelyi zaklatás nehezen bizonyítható kérdése mellett számtalan nyugtalanító adat és trend hangzott el a találkozón, amelynek egyik fontos célja a nemi esélyegyenlőség elősegítése volt az európai kutatás-fejlesztésben.

Kevés pénzért, alacsony presztízs

Ha a száraz statisztikákat nézzük, a magyar női kutatók helyzete rózsás, számuk ugyanis nem sokkal tér el az európai uniós irányelvtől, ami negyven százalékban állapította meg a szükséges arányt. Azonban az adat mögött az áll, hogy bár Magyarországon a kutatók 34 százaléka nő, nagy többségük alacsony presztízsű, kisebb fizetéssel járó kutatói állásokat tölt be. Ráadásul a nagy pénzeket mozgató vállalkozási szektorban folyamatosan csökken, és az EU-s irányelvtől jócskán elmarad a női kutatók aránya: 2005-ben csupán 23 százalék. Dr. Groó Dóra, a TÉT ügyvezetője, a közép-kelet-európai és balti országok nemi esélyegyenlőségét vizsgáló Enwise szakértői csoport magyar képviselője elmondta, amellett, hogy a női kutatók fizetése kevesebb, a politikához és a gazdasági élethez hasonlóan jelenlétük szinte elhanyagolható a vezetői pozíciókban.

A Magyar Tudományos Akadémiának 2005-ben 327 rendes vagy levelező tagja volt, közülük összesen 11 nő, ami nem éri el a 3,5 százalékot. A nagy népszerűségű Mindentudás Egyetemén az előadók csupán 8 százaléka nő, pedig a phd fokozattal rendelkezők között 43 százalékot tesznek ki. A legnagyobb presztízsű magyar tudományos díjat, az Akadémiai Aranyérmet pedig a díj 46 éves történetében egyetlenegyszer sem kapta nő.

"Az egyetemisták egyenlő eséllyel indulnak, közöttük még közel ötven százalék a lányok aránya, ami a doktori képzésben csökkenni kezd. A fokozatot megszerzők pedig családalapítás után nem térnek vissza, így a nők aránya a tanársegéd - adjunktus - docens - egyetemi tanár tengelyen rohamos zuhanásba csap át. A magas pozíciókban teljesen elválik a két nem: az egyetemi tanárok közel kilencven százaléka férfi" - fogalmazott.

Hová tűnnek a nők?

Sándor Klára szerint a tudományos karriert egyengető nőknek választani kell a szülés utáni késleltetett karrier, vagy a karrier utáni késleltetett családalapítás között. A családalapítás és a karrier kezdete rendre egybeesik, és a szülés után nehéz újra integrálódni a tudományos életbe. Dr. Vass Ilona, az NKTH elnökhelyettese a döntéshozatali szinteken, illetve a tudomány irányításában létező alacsony női részvétel megoldásként - az Egyesült Államokban sikerrel alkalmazott - pozitív diszkriminációt hozta példaként.

Az előadók szerint a szemléletváltás mellett az elsődleges cél a politikai támogatás, illetve azon keresztül a versenyképes fizetések, családbarát munkahelyek, és a családalapítás utáni munkahelyi integráció megteremtése a legfontosabb. Ma ugyanis Magyarország áll az utolsó helyen az EU országok között mind a rugalmas munkakörök, mind az otthoni munkavállalás lehetőségei szempontjából. Abban minden előadó egyetértett, hogy a hosszú távú változások eléréséig első lépésként elegendő az is, ha egynél több férfi vesz részt egy nemi esélyegyenlőséget taglaló konferencián.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!