Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Gondolatban újra iskolás vagyok, kedd reggel hét óra van, nulladik óra, ásítozik a padtársam, bambuljuk a fizikatanárt és a katedrát. Felhőgyártás folyik. Április 18-án este hat órakor indult a Guiness-rekordkísérlet Budapesten, a Váci úti Csodák Palotájában. A Fizika Világévének tisztelegve ismétlések és szünet nélkül 24 órán át nonstop fizikai bemutatót tartanak a világhírű fizikusról, Öveges Józsefről elnevezett teremben. Riport a helyszínről.
Megvan a világrekord
Sikerült a
világrekord-kísérlet a budapesti Csodák Palotájában, ahol 24 órán
keresztül szünet és ismétlések nélkül nonstop fizikai bemutatót
tartottak.
"Az kísérletsorozatot rögzítették, hitelesítették, s úgy tűnik, hogy bekerülünk a Guinness Rekordok Könyvébe" - mondta az MTI-nek Egyed László, az intézmény igazgatója.
"Az kísérletsorozatot rögzítették, hitelesítették, s úgy tűnik, hogy bekerülünk a Guinness Rekordok Könyvébe" - mondta az MTI-nek Egyed László, az intézmény igazgatója.
Elmondása szerint a 48 félórás tematikus blokk keretében körülbelül 300 előadással egybekötött kísérletet mutattak be. Az igazgató szerint éjjel kettő és hajnali hat óra között kevesebb néző akadt, ám hat után a családok vették át a stafétát. Délre pedig elfogyott mind az ezer emlékcsésze, amelyet egyfajta "közönségszámlálónak" szántak a szervezők. Így a becslések szerint mintegy 1200-1300 ember volt kíváncsi az eseményre.
"Töltsünk egy kis cseppfolyós nitrogént ebbe a teáskannába. De csak egy egészen picikét" - mondja a pódiumon álldogáló fiatal előadó, és pár másodperccel később gomolygó fehér füst borítja be a Csodák Palotájának Öveges termét. Nem iskola, de nem is egy Omega-koncert (miért is lennénk Omega-koncerten?), hanem egy huszonnégy órás fizikashow részesei vagyunk. Félóránként váltják egymást az előadók - összesen körülbelül háromszáz, kísérlettel összekötött bemutató látható.
Felhő, teáskanna, meteorológus
Fél nyolckor Hunyady Adrienn meteorológus a melegfrontról magyaráz, gomolyfelhőket és jóidő-felhőket rajzol (megtudjuk, hogy cumulis humilis-nak hívják őket), majd a felhőképződést mutatja be egy teáskanna segítségével.
A nyolcadikos Iván Dávid az első sorból tátott szájjal figyeli az egyre nagyobbra burjánzó felhőket. Ő kizárólag a fizikashow miatt utazott Balatonszemesről Budapestre. "Kikértem az iskolában mind a három napot, amit egy év alatt szülői igazolással lehet. Az elméleti fizikát kedvelem, de nagyon érdekelnek a bemutatók is" - mondja, majd elárulja, más esetekben nem szokott sokáig fennmaradni, de most végigüli mind a 24 órát. Nagyon szereti a fizikát.
Gyors váltással gömbháromszög-elmélet
Közben a pódiumon Hunyady Adrienn újabb felhőt gyárt, de most a kicsapódáshoz (és a felhőképződéshez) elengedhetetlen kondenzációs magvakat szárazjégkockákkal helyettesíti. Vízbe pottyant néhányat, és máris újra Omega-koncerten érezzük magunkat. A közönség ütemesen tapsol, a meteorológus elégedetten felsóhajt: "Most aztán töménytelen mennyiségű felhőt készítettünk" - mondja.
A taps után senki sem tétlenkedik, 'Világrekord kísérlet'-pólós fiatalok lepik el a pódiumot, felhőgyártó berendezések ki, földgömbök, műanyag gömbök, félgömbök, gömbfelszínszeletek be, tényleg egy percet sem vesztegetnek a huszonnégy órából. Lénárt István geometriai előadása következik a gömbháromszögek közepéről.
Mechanikai behatás=ütlegelés
Kilenc órára megtelik a terem, legalább hatvanan zsúfolódnak, a szervezők szerint keddre hétszáz látogató jelentkezett be. Valahol a teremben a Guiness egy megfigyelője is megbújik, a hivatalos lebonyolítást ellenőrzi. A gömbökről szóló értekezés után Berzi Zoltán következik az izgalmasnak hangzó 'Udvarló elektroszkópok' című előadással. Vizet forral egy mikrosütőben, majd amikor a folyadék hőmérséklete eléri a száz fokot, "mechanikai behatással" (ez magyarul egy határozott ütést jelent, amit a pohár szélére mér egy késsel), robbanásszerzű bugyborékolást idéz elő. A közönség izgatottan pusmog. Nem derül ki, hogy a bugyborékolás valóban az 'Udvarló elektroszkópok'-e, vagy egy másik bemutató, mindenesetre inkább úgy döntünk, hogy egyszerűen a mi felfogásunk nehéz.
Iván Dávid fizikafan figyelme viszont nem lankad, bár mint mondja, néha kiszalad a külső terembe, hogy egy pár percre kiszellőztesse a fejét. Nehéz kiválasztania, hogy melyik kísérlet tetszett neki legjobban; hosszas gondolkodás után a ceruzásat választja. "Olyan nagy sebességre gyorsítottak fel egy grafitceruzát, hogy simán átfúródott egy deszkán, nem tört el, de még csak meg sem repedt. Olyan gyorsan ment, hogy megváltozott az anyagállapota" - válaszol azonnal kérdő arckifejezésemet láttán, majd hozzáteszi: megnyerte a Somogy megyei Öveges-fizikaversenyt, ahol számítási feladatai voltak. "Nagyon remélem, hogy bejutok az országos döntőbe" - suttogja, elnyom egy ásítást, majd visszafordul az előadó felé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
