Miután már az is megesett, hogy a tettlegességig fajult a vita egy egykori űrhajós és a holdraszállások valódiságában kétkedők vezéralakja között, a NASA az eseményeket tisztázandó könyvet ad ki az Apollo-küldetésekről.
Szeptemberben Buzz Aldrin, a második Holdra lépő űrhajós és Bart Sibrel, az Apollo-küldetések valódiságát megkérdőjelező film készítője szóváltásba keveredett egy Beverly Hills-i hotelben, írta a BBC. Sibrel azt követelte a 72 éves Aldrintól, esküdjön meg a Bibliára, hogy valóban járt a Holdon. Az egykori űrhajós végül egy ökölcsapással tett pontot a vita végére. Az ügyben vádemelés nem történt.
Azonban az elmélet az ellenérvek dacára egyre terjed. A NASA ezért felkérte James Oberg írót, hogy írjon egy könyvet, mely remélhetőleg tisztázza majd a kérdést. A hivatal tisztában van azzal, hogy a könyv fő célközönsége nem a keményvonalas összeesküvés-hívők lesznek. Az írással ezért inkább a nagyközönséget célozzák meg, elsősorban a tanárokat, hogy tudományos válaszok álljanak rendelkezésükre, ha a tanítványaik esetleg feszegetni kezdenék a kérdést.
Lobog a zászló
Az első holdraszállás televíziós közvetítése óta közkeletű elképzelés, hogy a jelenetet stúdióban hamisították, hogy meggyőzzék a világot: Amerika az űrversenyben megelőzte a szovjeteket. Vannak, akik ennél is tovább mennek, szerintük mind a hat Apollo-küldetést egy titkos katonai támaszpont hangárában vették föl.
Mindezt nem teljesen alaptalanul állítják, hiszen a képek vizsgálatakor számos furcsaságot lehet felfedezni: a légkör nélküli Holdon lobog az amerikai zászló, rossz irányba mutatnak az árnyékok, az égbolton nem láthatók csillagok és a leszállóegység felépítése is rendre eltér a különböző felvételeken.
Cáfolhatnak a tanárok
A NASA eddig leginkább rosszindulatú feltételezéseknek vagy az összeesküvéselmélet-hívők különös rögeszméjének minősítette ezeket a kételyeket, és rendre cáfolta azokat. Az űrhajózási hivatal szerint a zászló például azért mozog, mert amikor az űrhajósok leszúrták a zászlórudat, megcsavarták azt, a csillagok pedig azért nem látszanak a felvételeken, mert a világos holdfelszín és a Földről visszaverődő fény elnyomják a fényüket.
 |
| James Oberg |
Jön a bizonyíték
A kétkedők a könyvben minden bizonnyal csak újabb bizonyítékát látják majd annak, hogy nekik van igazuk, és a NASA megpróbálja elleplezni a csalást.
Pár éven belül azonban jóval kielégítőbb bizonyítékok is rendelkezésre állnak majd: egy magánkézben lévő társaság, a Transorbital műholdat állít pályára a Hold körül, és ez nagyfelbontású kamerájával már képes lesz arra, hogy képeket készítsen a küldetésekből esetleg ottmaradt felszerelésekről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
