További Tudomány cikkek
"Ez lehet az eddig ismert legfontosabb fosszilis lelet, jelentősége vetekedhet az első majomember hetvethét évvel ezelőtti felfedezésével" - vélekedett a Nature paleontológiai szerkesztője, Henry Gee.
A nem mai gyerek
Toumai Közös felmenőnk |
Vulkáni hamurétegek hiányában a Michel Brunet vezette kutatócsoport nem használhatott rádióizotópos eljárást Toumai korának megállapítására. A lelet környezetében található más élőlények maradványai alapján ugyanakkor a csádi előember korát hétmillió évesre teszik. Mindebből az következik, hogy a csimpánz és az ember evolúciójának útjai nem hatmillió évvel ezelőtt - ahogy eddig gondolták -, hanem több mint egy egymillió évvel korábban váltak szét.
Kieső helyen az australopitecus
Toumai az emberré válás folyamatának jelenleg ismert legkorábbi képviselője. A maga módján azért is egyedülálló, mert koponyája szinte teljes egészében rekonstruálható volt, míg a paleoantropológia őt megelőző legkorábbi leletei egytől egyig csonttöredékek voltak - a következő teljes ősemberkoponya hárommillió évvel későbbről származik.
Homo habilis Váratlan újraszámolás |
Az igazán meglepő mindebben az, hogy a két említett személy között - körülbelül 3,2 millió évvel ezelőtt - élt a Lucy néven világhírűvé vált australopitecus afarensis, aki veszélyesen majomarcú lény volt. Lieberman szerint az evolúciós mintázatok és trendek megfordulásáról lehet szó, ami "rendkívül ritka, hacsak nem lehetetlen." Az emberi törzsfejlődés australopitecussal operáló lineáris története az új lelet fényében mindenképpen javításra fog szorul.
Tudott állni, de nem szeretett
A sahelantropus tchadiensis felfedezésével megdőlni látszik az a feltevés, amely szerint Kelet-Afrika az emberiség bölcsője. Toumai közép-afrikában, az egykori "Óriás Csád-tó" medencéjében, lakhelye zebrákban, antilopokban és krokodilokban gazdag, kellemes klímájú terület volt. A jelenlegi elmélet szerint az öt, illetve hét millió évvel ezelőtti periódusban a tó keletkezése elvágta egymástól a Közép-Afrikában és Kelet-Afrikában élő majomembereket - az emberig tartó fejlődés így keleten folytatódott, a jelenlegi Etiópia és Kenya területén.
A végső kérdésre - hogy legkorábbi elődünk tenyérenálló volt-e - nincs biztos válasz. Michel Brunet szerint a koponya és a nyakcsigolyák illeszkedésének helyzete nem bizonyítja, hogy Toumai két lábon járt, de azt mutatja, hogy tudott felegyenesedve járni, ha nagyon akart.