További Űrkutatás cikkek
A NASA űrsiklóprogramjának történetében eddig tizenegy missziót kellett meghosszabbítani a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. A rekordot az Endeavour űrrepülőgép tartja: az űrsikló 2002. decemberében négy napot vesztegelt, mielőtt hazatérhetett volna. A küldetés irányítói ekkor sem vesztették el a humorérzéküket: egy reggel a "Karácsonyra otthon leszek" című dallal ébresztették a legénységet.
Erős szél sem jó
A halasztások azért gyakoriak, mert a NASA igen szigorú protokollt tart be az időjárásra nézve, hogy a visszatéréskor egyébként is nagy megterhelésnek kitett, felforrósodott űrsikló épségét ne kockáztassák a szükségesnél nagyobb mértékben. Ebből a szempontból kritikus a leszállás előtti 90 perc, nagyjából ennyi telik el a deorbitnak is nevezett fékezőmanőver és a landolás között – írja az ABC.
Az irányítók csak akkor adhatják ki a parancsot a fékezőmanőverre, ha ebben a 90 percben a leszállóhely felett 2,5 kilométeren belül legalább 25 százalékos a felhőtakaró. Nem kezdődhet meg a leszállás akkor sem, ha villámlás és kisebb viharok találhatók a leszállóhely 55 kilométeres körzetében. Az ellenszél sebessége legfeljebb 46, a hátszélé 18, a keresztszélé pedig 28 km/h lehet. A floridai Kennedy Űrközpont felett gyakran nem adottak ezek a feltételek, különösen nyáron, a hurrikánszezonban. Az űrsikló leszállhatna a légierő kaliforniai bázisán is, de ez kb. 1,7 millió dollár többletköltséggel járna, ezért a NASA inkább elhalasztja a landolást, ha nem megfelelőek az időjárási viszonyok.
28 000 km/h-ról lassul
Ha minden feltétel adott, az űrsikló a már említett deorbit művelettel kezdi meg a leszállást. A manőver során kb. 3-4 percre bekapcsolják az e célra szolgáló hajóműveket, amivel picit lelassítják az űrsiklót, hogy a sebessége 28 000 km/h alá csökkenjen (ennyi szükséges ugyanis az orbitális pálya tartásához). Ezután az asztronauták 40 fokos állásszögű helyzetbe hozzák a gépet, az űrsikló ugyanis ilyen helyzetben tud biztonságosan belépni a légkörbe (nem pedig lepattanni róla). Az űrsikló ezt követően – háton és farokkal előre – belemerül a légkörbe, majd fokozatosan átfordul a farka körül. Ezután széles S-fordulókkal csökkentik a sebességét – írja az urvilag.hu.
Az űrrepülőgép nagyjából 60-70 kilométeres magasságban, 6 km/s-os sebességnél kezd el jelenősen lassulni, és ebben a magasságban izzik fel legjobban a burkolata (több ezer Celsius-fokra). További S-fordulók után az űrrepülőgép megközelíti a leszállópályát, ott tesz egy kört, hogy az űrhajósok könnyebben a pálya felé manőverezhessék, majd kiengedi a futóműveit. Landoláskor már csak 350 km/h a sebessége, ekkor fékezőernyőkkel segítik a gép további lassulását.
Az Atlantis egy sikeres, eddig 14 napos küldetésről tér majd haza. A misszió során a legénység új napelemekkel látta el a Nemzetközi Űrállomást (ISS) és négy űrsétát végzett (a negyedik előre nem volt betervezve, akkor a sikló egyik sérülését javították ki). Az űrsiklóprogram következő küldetése a tervek szerint augusztus 9-én kezdődik, akkor az Endeavour árhajósai bővitik majd tovább az ISS-t.