Valóra válik a Deep Impact?

Filmekben már láttunk hasonlót. Radarjaink felfedeznek egy vicsorogva közelítő meteort, az elnököt felkeltik, a gyermekek kibékülnek szüleikkel, a világ egy emberként aggódik a bátor asztronautákért, akik végül életüket feláldozva megsemmisítik az égitestet. Az Armageddonban Bruce Willis és csapata megállítja a pusztulást, a Deep Impactben egy kisebb darab azonban eltalálja bolygónkat. Talán véletlen egybeesés, hogy a NASA legújabb projektje ugyanazt az elnevezést kapta, mint ez utóbbi film, a küldetés mindenesetre valódi tudományos izgalmakat ígér 2005 július negyedikére.

Elemző

Jövő nyáron a Deep Impact elnevezésű űrszonda megérkezik a hat kilométer átmérőjű Tempel 1 üstököshöz, töltetét kilövi rá, majd a becsapódás után a felszálló óriási porfelhőt elemzi. Karen Meec, a Hawaii Egyetem kutatója ugyanakkor megnyugtatta az égitestért aggódókat, elmondása szerint az űrben ilyen becsapódások mindennaposak, és a kráter sem lesz túlságosan nagy.

Dr. Horváth András, a TIT Budapesti Planetárium igazgatója az Index kérdésére elmondta, hogy Japán is indított már ehhez hasonló akciót, de ők jóval kisebb töltetet használnak. Az igazgató elmondta, hogy a Deep Impact rézborítású lövedékének átmérője egy méter, súlya 372 kilogramm. Ha egy ekkora test a tervezett 36700 kilométeres óránkénti sebességgel az üstökösbe csapódik, az nagyjából száz méter átmérőjű krátert üt majd az égitest felszínén.

Hosszú út

A felszálló kőzettel és porral aztán fizikailag érintkezik a szonda, majd elemzi azt, az információkat pedig fényképekkel kiegészítve továbbítja a Földre. Az űrkutató csillagász szerint fontos a Deep Impact útja, mert végre közvetlenül megfigyelhetjük egy üstökös kémiai összetételét. Az elképzelések szerint az üstökösök magja a Naprendszer kialakulásának koráról szolgáltat információkat, persze ebből az egy kísérletből még nem lehet általános következtetéseket levonni.

A Deep Impactnek a becsapódás előtt még hosszú utat kell megtennie. Az űrszondát január nyolcadika és huszonnyolcadika között kell fellőni, hogy az a megfelelő időben érkezzen a Tempel 1-hez. Július negyedikén várhatóan 120 millió kilométerre lesz az üstökös a Földtől, ami a NASA szerint ideális távolság. A szondának az ellipszis pálya miatt azonban ennél jóval többet, összesen közel négyszázmillió kilométert kell utaznia, az utolsó 12 órában pedig emberi beavatkozás nélkül saját magát navigálja majd. A misszió 311 millió dollárt, azaz nagyjából hatvanmilliárd forintot emészt fel.

B terv

Dr. Horváth Andrást arról is megkérdeztük, készült-e már terv arra az esetre, ha egy meteor a Földet fenyegetné, illetve a mostani kutatások segíthetnek-e egy tragédia megelőzésében. Az igazgató szerint bár ez az első eset, hogy az emberiség ilyen mértékben megváltoztatja egy másik égitest felszínét, ez a misszió nem a megelőzésről szól.

Ugyanakkor a NASA és az európai űrkutatási szervezet, az ESA is foglalkozik a kérdéssel, ez utóbbi például tervezi, hogy a közeljövőben egy kisbolygót kísérleti jelleggel eltérít pályájáról. Az eszközök készen állnak egy katasztrófa megelőzésére, az igazgató szerint megvannak kellő méretű hordozórakétáink és termonukleáris fegyvereink egy meteor elpusztításához vagy eltérítéséhez, egyelőre azonban politikai akarat híján nincs pénz a védelem kialakítására.