Az űrhivatal a Discovery december 14-re tervezett startját szeretné előrehozni december 7-re. Így sem az asztronautáknak, sem a földi irányító személyzetnek nem kellene karácsonykor dolgozniuk, ami - ismerve az űrsiklómissziókban megszokott egy-két napos csúszásokat - a későbbi indulás esetén szinte biztosan elkerülhetetlen lenne. A korábbi start ára viszont az, hogy sötétben kell fellőni az űrsiklót.
Florida by night
Az indulás floridai idő szerint 21 óra 38 perckor történne. Utoljára 2003 februárjában volt példa arra, hogy éjszaka indítottak útnak egy űrsiklót, akkor a startnál levált egy szigetelőhab-darab, a Columbia űrrepülőgép a leszállásnál megsemmisült, hétfős legénysége pedig életét vesztette.
A tragédia óta az űrsiklóküldetések irányítói csak nappali indulásokat engedélyeztek, és több speciális kamerával figyeltették a startokat. A kamerák apró szigetelőhab-leválásokat mutattak ugyan, de ezek ártalmatlannak bizonyultak. A NASA mostani döntése azt jelzi, hogy visszanyerte az űrsiklókba vetett hitét, az éjszakai startok ugyanis mindig kockázatosabbak. Nappalra viszont nem mindig lehet kilövést tervezni, mivel a nemzetközi űrállomás (ISS) pozíciója ezt nem mindig teszi lehetővé.
Generációváltás előtt
Az STS-116 kódjelű misszió űrhajósai tovább építenék az ISS-t. Az asztronauták legalább két űrsétán lehelnének életet azokba a toldalékokba, amelyeket még a szeptemberben sikeres küldetésen részt vett Atlantis legénysége szerelt az űrállomásra. A Discovery asztronautái újrahuzaloznák az ISS-t, beiktatva az áramellátó rendszerbe az újonnan felszerelt két napelemet.
A NASA az STS-116 után még legalább 13 hasonló misszió során tervezi befejezni az űrállomást. Ezután kivonná a forgalomból az évi négymilliárd dollárból fenntartható űrsiklókat, és minél előbb áttérne a következő generációs Orion űrhajókra.