Az európai űrügynökség, az ESA két évvel elhalasztotta az ExoMars nevű Mars-misszió startját. Könnyen lehet, hogy újratervezik a küldetést, 300 millió euróval növelve a költségeket.
Az ESA Mars-járóját hordozó rakéta eredetileg 2011. májusa és júniusa között indult volna útnak, de az új tervek szerint a kilövésre 2013. decemberében vagy 2014 januárjában kerülhet sor. A szerkezet 2014. júniusa és szeptembere között érkezik majd a vörös bolygóhoz.
A 2011-es startnak az lett volna az egyik hátulütője, hogy a járműnek két évig az űrben kellett volna várakoznia, kitéve a kozmikus sugárzás viszontagságainak. A halasztással így a küldetés nem vesztett sok időt. Az időpont-változtatásnak mégsem ez volt a legfőbb oka, hanem az, hogy még mindig vitatott, milyen rakétával küldjék útjára a Mars-járót.
Kritikus tömeg
Egy korábbi döntés szerint egy Bajkonurból induló Szojuz-Fregat rakéta szállította volna az önjáró szondát. Ez a megoldás azonban igen szűkre szabta volna a szerkezetre szerelhető tudományos eszközök tömegét. A Mars-járó mindössze 8 kilogrammnyi felszereléssel gördülhetett volna a bolygó talajára, ennyibe pedig a tudósok szerint nem férnek bele a legszükségesebb laboratóriumi eszközök - legalább 13-15 kilogrammra volna szükség.
Az Ariane 5 rakéta
A kutatók a missziót irányító Marcello Coradini vezetésével most azt próbálják eldönteni, hogyan növeljék ezt a tömeget. Az egyik lehetséges út a terepjárót a leszálláskori ütközéstől megvédő légzsákok fejlesztése. A másik megoldás - amit egyre többen tartanak jó ötletnek - a Szojuz lecserélése a francia Ariane 5 rakétára.
Plusz 300 millió
A Szojuz-Fregatnál nagyobb teljesítményű Ariane 5 a francia-guyanai Kourouról szállna fel, és a terepjáró mellett magával vihetne egy műholdat is, amely a Földdel való kommunikációt könnyítené meg. A csere viszont 500 millió euróról körülbelül 800 millióra növelné a misszió költségvetését.
Ha a döntéshozók az Ariane 5-öt választják, a projektben részt vevő államoknak újra kell tárgyalniuk a büdzsét, különös tekintettel arra, hogy ki milyen arányban száll majd be a hiányzó 300 millió euróba. "A mérnöki és a tudós szemszögéből nézve az Ariane 5 értelmesebb választás" - nyilatkozta Coradini a BBC-nek. "Azonban a pénzügyi döntésekben már politikai szempontok is szerepet játszanak."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
