A Mars Reconnaisance Orbiter, az MRO két amerikai és egy európai szondával együtt kering majd a bolygó körül, de elődjeinél és kortársainál is részletesebb adatokat szolgáltat a bolygón uralkodó viszonyokról.
Alig tért haza kéthetesre nyúlt küldetéséről a Discovery űrsikló legénysége, az Egyesült Államok máris új járművet bocsátott az űrbe: a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda magyar idő szerint péntek délután háromnegyed kettőkor hagyta el a floridai Kennedy űrközpont kilövőállását. Akárcsak a Discovery leszállását, a legénység nélkül repülő szonda kilövését is el kellett halasztani a rossz időjárás miatt. Az amerikai űrhivatal, a NASA kétszer tolta el a szerdára, majd csütörtökre tervezett startot.
Startol az MRO
Forrás: NASA
A MRO minden eddiginél tüzetesebben veszi majd szemügyre a Földhöz legközelebbi bolygó felszínét. A NASA tervei szerint a kéttonnás szonda hét hónap alatt ér a Mars közelébe, újabb fél év alatt áll pontos pályára, azután négy évig kering majd a bolygó körül, miközben a korábbiaknál ötször részletgazdagabb felvételeket készít a bolygó felszínéről.
A szondát új hordozórakéta, a NASA-nál most debütáló Atlas V juttatja majd az űrbe, amelyet az első fázisban egy orosz gyártmányú rakéta, az RD-180, a másodikban a NASA saját készítésű Centaurja hajt meg.Nagy a tömeg odafönt
A Marsot most éppen három szonda pásztázza. A NASA Mars Global Surveyor nevű gépe 1997, az ugyancsak amerikai Mars Odyssey 2001, az Európai Unió Mars Expresse 2003 óta kering a bolygó körül, a felszínen pedig 2004 óta bóklászik szorgalmasan két amerikai jármű, az MER-A és az MER-B - becenevükön a Spirit és az Opportunity.
A hétszázmillió dolláros űrszondaprogram során az MRO két újabb marsjáró robotnak is előkészíti majd a terepet: a szerves vegyületek felderítésére idomított Phoenix Mars Scout 2007-ben, az adatokat elemző Mars Science Laboratory 2009-ben indul útnak.
A nagy lendület újabb bizonyítéka annak, amit a Bush-kormányzat már a NASA jövő évi költségvetésében egyértelművé tett: Amerika előbb-utóbb embert akar küldeni a Marsra. Az idén februárban közzétett költségvetésből kiderül, hogy a kormányzat a 2006-ban a NASA rendelkezésére álló 16,5 milliárd dollárból alig áldoz például a teljesen legatyásodott Hubble űrteleszkóp megmentésére, a Marssal kapcsolatos projektek viszont busás támogatásban részesülnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
