A végső harcra készül a Google és a Microsoft

A Google mára majdnem ugyanolyan milliárdos óriáscég lett mint a Microsoft, ugyanúgy terjeszkedik, és ugyanúgy elérnek mindenhová a csápjai. Bárhová néz az ember az interneten, egymással konkuráló Goolge- és Microsoft-szolgáltatásokat és érdekeltségeket lát. Vegyük végig a háború fontosabb frontjait, hogy lássuk, mekkora is a tét ebben a játszmában.

Operációs rendszer

Ez alapvetően a Microsoft felségterülete, a Windows eladásai adják a cég 60 milliárd dollár feletti éves bevételének nagyjából felét; a világ pécéinek 90 százalékán Windows fut. Ide próbál betörni a Google a Chrome OS-szel, ami nyílt forráskódú lesz, kicsi és gyors, és ami a legfontosabb, ingyenes. Vagyis minden, ami a Windows nem. A megjelenés 2010 második felében esesékes, amikor az eddig meglepően jónak tűnő Windows 7 már egyéves lesz, és kinövi a gyerekbetegségeit.

Hogy mire megy majd vele a Google linuxos alapú, elsősorban internetezésre kitalált rendszere, még nem tudni, de feltételezhetjük, hogy az olcsó gépek – és főleg a netbookok – piacán a felhasználók egy érezhető hányadát el fogja csábítani a Windowstól, az pedig mindenképpen pénztárcába vágó veszteség lesz a Microsoftnak. Ez van, ha valakinek 93 százalék a piaci részesedése: onnan nem nagyon van más út, mint lefelé.

A mobilos operációs rendszerek területén (ami a belépőt jelenti a rövid időn belül milliárdosra hízó mobilos hirdetési piachoz) szintén új belépő a Google az Androiddal, ami az újonnan eladott készülékek között már tavaly év végén összehozott 4 százalék részesedést, és csak most kezd beindulni, amikor kezdenek megjelenni az igazán használható androidos telefonok. A Windows Mobile 12 százalék körül vegetál, és láthatóan nem tud mit kezdeni a Symbiannal, és egy ideje az iPhone-nal sem.

Kereső

Ha a Microsoft hazai pályájával kezdtük, folytassuk a Google-éval, a keresőbiznisszel, ahol a globális piacon a Google 89 százalékot ural, a Microsoft pedig a Bing repülőrajtjával és a Yahoo bekebelezésével szűk 9 százalékon áll. Az amerikai piacon (ahonnan a pénz legnagyobb része jön) ennek nagyjából a dupláját tartja a Bing, aminek a felfuttatása több százmillió dollárba került a redmondiaknak, akik öt év alatt hajlandók lennének még tízmilliárdot beletenni a keresésbe. Miért lapátolja így a pénzt a Microsoft az amúgy ingyenes keresésbe? A kulcs a keresésekhez kapcsolódó hirdetések eladása, amin a Google milliárdokat keres, a Microsoftnak pedig semmi nem drága, hogy belepiszkáljon az ellenfél legjövedelmezőbb üzletébe. A felállás tehát pont fordított, mint az operációs rendszereknél volt, annyi különbséggel, hogy a Google-lel általában elégedettek a felhasználók, és csak kíváncsiságból állnak át más keresőre, a Windowsnál pedig az épkézláb alternatíva hiánya a váltás fő akadálya.

Irodai programok

Egy újabb terület, ami a Microsoft oldalán aranytojást tojó tyúk, a Goolge pedig (majdnem) ingyenes alternatívával próbál keresztbe tenni neki. Az Office csomaggal a Microsoft milliárdokat keres, és az operációs rendszerek mellett ez a legfontosabb fejőstehene. A Google bevételeibe ezzel szemben az ingyenes Docs mellett az évi 50 dolláros Apps a becslések szerint 2-3 százalékot ad bele. A Microsoft is érzi, hogy lassan leáldozik a fizetős szövegszerkesztők és táblázatkezelők kora, így az Office 2010 mellé elindítja az ingyenes webes Office-t is, ami nagyjából azt tudja majd, mint a Google Docs. Ez pedig éppen elég az átlagos felhasználóknak, akik az egész Office pakkból csak a Wordöt meg néha az Excelt használják, és ott is csak a szoftver funkcióinak tizedét. Itt tehát a Microsoft csak veszíthet, de láthatóan próbálja menteni a menthetőt: megtartani annyi fizetős felhasználót a dobozos Office-nak, amennyit csak lehet, a többit meg webes forgalomra váltani, ami mellé majd talán lehet hirdetéseket eladni.

Böngészők

A keresők után újabb terület, ami ingyenes, és csak áttételesen van belőle pénz (a beépített kereső és a kezdőlapnak beállított oldal hirdetései). Az Internet Explorer nagyjából a piac kétharmadát uralja, a Google próbálkozása a Chrome-mal nem lett olyan látványos siker, mint azt sokan várták, 2-3 százalékot gyűjtött magának a piacon. A kulcs a harmadik szereplő, a Firefox bekebelezése lenne. Ha ez csak pénz kérdése volna, már valamelyik cég rég megtette volna a lépést, és nem Chrome-ot fejlesztgetne, meg nézné, ahogy komótosan fogy az Explorer előnye a piacon. Lassú növekedés várható az egyik, lassú csökkenés a másik oldalon.

Közösségi oldalak

Nagyon érdekes terület, mert a két cég saját próbálkozásai gyakorlatilag megbuktak (a Goolge Orkutja igazán csak Brazíliában és Indiában sikeres, a Microsoft Windows Live-jának meg csak azért van sok felhasználója, mert az MSN üzenetküldő rendszerbe regisztrálással automatikusan belép mindenki, csak senki nem használja). Nem klasszikus közösségi oldal, de óriási látogatottságú portál azért van mindjét oldalon, a YouTube, illetve az msn.com. A YouTube-ban talán nagyobb hirdetési potenciál van, de ezt egyelőre nem igazán tudják kihasználni, ráadásul a fenntartása is vagyonokat emészt fel. Vegyük ide az ingyenes levelezőprogramokat is, amelyek nagy forgalmú, és a levelek tartalma alapján célozva elég hatékony hirdetési felületek: a Gmail ugyan jön fel, de még mindig messze van a Microsoft-féle Hotmailtől (37, illetve 47 millió felhasználó Amerikában – és ezzel sehol sincsenek a 100 millió felett járó Yahoo Mail mögött).

A két nagy közösségi oldal közül a Google a MySpace mögé sorolt be (egy 900 millió dolláros üzlet keretében tette rá a kezét az oldal hirdetési felületére), a Microsoft pedig a Facebookban vásárolt egy jelképes 1,6 százalékos részt, és vitte el ezzel a hirdetésszervezés jogát is. Úgy tűnik, a Microsofté volt a jobb választás, a MySpace már jó ideje nem olyan trendi, mint a Facebook, ami nemrég látogatottságban is átvette tőle az első helyet. A Google az OpenSocial webes platformmal próbálta meg maga alá gyűrni a net közösségi szolgáltatásait, de a meghatározó Facebook nem állt szóba velük – úgyhogy ezen a fronton mindenképpen a Microsoft állásai tűnnek erősebbnek.

Hirdetéskiszolgálás

Üzleti szempontból az egész ingyenes web lényege a reklám. A reklámból két szereplőnek van pénze: aki a hirdetési felületet adja, és hozza a látogatókat, meg aki összehozza őt a hirdetővel. Előbbiről már volt szó, online hirdetésszervezésben pedig megint csak a Google fölényéről számolhatunk be: a Google AdSense, az AdWords és a 3,1 milliárdért felvásárolt Doubleclick a teljes hirdetési piac több mint felét uralja. Hogy ebben pontosan mekkora pénz van, nem tudni, mindenesetre csak az AdSense 2009 első félévében 1,68 milliárdot hozott a konyhára. A Microsoft ezen a területen sem sajnálja a felvásárlásokra a pénzt, hogy a Google ellenében terjeszkedjen: az aQuantive felvásárlása 6 milliárdba került, a Yahoo hirdetési felületeinek jogáért évi 50 milliót fizetnek. A Google előnye összességében stabil, de bőven van még keresnivalója a Microsoftnak is a piacon.

Ez a harc lesz a végső?

A helyzet tehát úgy áll, hogy a Google szinte minden olyan területen, ahol szoftverről, vagy online szolgáltatásról van szó, beköszönt a Microsoftnak egy ingyenes alternatívával (persze vannak kivételek, mint a videojátékok, vagy a szerverekre szánt szoftverek), cserébe a Microsoft minden követ megmozgat, hogy kirúgja a Google alól a legnagyobb bevételi forrásának számító kereső- és online hirdetési bizniszt.

Már évek óta jóval nagyobb a Google annál, hogy a Microsoft egyszerűen kilóra megvegye, ahogy a Yahoo-val próbálkozott, viszont a gyorsan változó online bizniszben minden nap új trónkövetelők bukkannak fel (elég a Facebookra vagy a Twitterre gondolni, amik sokkal trendibbek, mint a lassan már ódivatúnak tűnő Google). Mivel legtöbbünket nem fenyeget a veszély, hogy nagyobb mennyiségű Google- vagy Microsoft-részvényünk árfolyamai sínylenék meg a háború további menetét, nincs más dolgunk, mint hátradőlni, és kíváncsian figyelni a meccset. Valami azt súgja, még a félidő is messze van.