További Üzlet cikkek
Lassan fél éve, hogy Magyarországon hivatalosan is elérhetővé vált az Xbox 360 konzol online rendszere, az Xbox Live. Korábban azonban aki akart, külföldi címről is kapcsolódhatott. Mennyi felhasználó állt át a magyar Live-ra?
Pontos számot nem árulhatok el, de nagyon elégedettek vagyunk a magyar Live fogadtatásával. Azt látjuk, hogy ez a lokalizáció kellett az embereknek, és a hat további új Live-tag országban is ez a tapasztalatunk. Most összesen harmincmillió felhasználója van a Live-nak, ez folyamatosan növekszik, nagyon büszkék vagyunk rá.
Viszont még mindig akad olyan szolgáltatás, ami a magyar Live-on nem elérhető, például az Xboxra pénzért vásárolt pontokért letölthető Arcade játékok független szekciója, az indie játékok.
A Live-on is a játék a központi tartalom, és érdekes látni, hogy az Arcade játékok körül mennyire forr a fejlesztői piac. Elsősorban a legfontosabb Arcade játékokat akarjuk elérhetővé tenni Magyarországon, az indie-k csak ezután jönnek, de akkor már akár magyar indie-címek is. Elvünk az, hogy inkább tartson tovább a teljes lokalizáció, de legyen kulturálisan releváns.
Gondolom, nem mondok önnek újat azzal, hogy a magyar játékpiacnak létezik egy szürkezónája. Kis üzletek szomszédos országokból importálnak játékokat, nem fizetnek ÁFÁ-t, így olcsóbban tudják árulni a programokat, mint például a Microsoft hivatalos forgalmazópartnerei. Miért tolerálja ezt a vállalat?
Ez nem egy olyan probléma, amit a Microsoftnak kell megoldania, hanem a mindenkori kormányra tartozik. A szürkeimport ellen az egész eurozónában vannak törvények, Magyarországon is a megfelelő kormányhivatalnak kellene intézkednie. Persze ha egy ilyen hivatal bármikor a segítségünket kéri, támogatni fogjuk.
Mi a helyzet a kalózkodással és a feltört Xboxokkal?
Az már egészen más ügy, ezek ellen a jelenségek ellen harcolunk, elsősorban felvilágosító kampányokkal. Elmagyarázzuk az embereknek, hogy abban a pillanatban, ahogy a törést biztosító csip bekerül az Xboxba, a gép már nem garanciális, nincs rá terméktámogatás, és a Live-ról is jó esetben ki lesz tiltva. Az illegális játékmásolatok esetében felhívjuk a figyelmet a kalózkodás veszélyeire és következményeire, és együttműködünk a hatóságokkal.
Mit gondol arról, hogy a kalózkodásnak van reklámértéke?
Nem tagadom, hogy van, de azt az érvet nem tudom elfogadni, hogy kalózkodás nélkül a játékok nem is lennének sikeresek. Lehet számolgatni, hogy az illegális másolatok mennyi vevőt hoznak, az egyenlet vége mindig az, hogy a nagyüzemi kalózkodás káros a játékiparnak.
Ezek a jelenségek – szürkeimport, csipelt Xboxok, másolás – jellemzőbbek Európa keleti felén, mint a nyugati régióban?
Nem általánosítanék ennyire, inkább azt mondanám, hogy az említett felvilágosító kampányban még nem tartunk annyira előre keleten, mint nyugaton. Nem hiszem, hogy egy háromgyerekes német családanya és egy háromgyerekes magyar családanya máshogy gondolkozna a kalózkodásról, ha egyszer megérti annak kockázatait.
Mit gondol a használtjáték-piacról? Teljesen legális, mégis vásárlókat von el az új játékoktól, akárcsak a kalózmásolatok.
Használt játékokat mindig is fognak árulni, ha máshol nem, az eBayen, ezt a piacot nem lehet és nem is akarjuk megszüntetni. Inkább olyan játékokat igyekszünk készíteni, amiktől az emberek nem akarnak megválni. Sok játék csak egyszer használatos, ezért könnyen túlad ezeken a játékos – ezt mi szeretnénk elkerülni azzal, hogy új letölthető tartalmakat teszünk elérhetővé, vagy eleve olyan, bármikor elővehető és társaságban is játszható játékokat készítünk, mint a Kinect Sports.
Magyarországnak – akárcsak a régió többi országának – erősek a pc-s gyökerei, a kilencvenes években még nagyon kevés konzol volt az országban. Milyen stratégiát tud követni a Microsoft ilyen piacokon?
Van már némi történelmünk erős pc-s piacokon, és az a tapasztalatunk, hogy nem kell nagyon mást csinálnunk, mint a konzolokkal jobban telített országokban. Legtöbb tanulmányunk szerint aki erős pc-játékos, az egyben erős konzol-játékos is, vagy legalábbis fontolgatja, hogy konzolt vesz. A World of Warcraft-játékosok közül például meglepően sokan játsszanak FIFA játékokkal. Nekünk nincs más dolgunk, mint megismertetni az xboxos újdonságokat az emberekkel, minél több tartalmat nyújtani nekik, és a pc-sek is rá fognak találni ezekre előbb-utóbb. Persze vannak kivételek; bizonyos címek, műfajok igen erősen kötődnek a pc-hez.
A tavaly megjelent Fable 3-at teljes egészében magyarította a vállalat, pedig irgalmatlan sok a szöveg a játékban. El nem tudom képzelni, hogy ez a befektetés megtérült.
Lehet, hogy pénzben nem térült meg, de ezeknek a magyarításoknak nem is a profit a célja, hanem a piacépítés. Ha terjeszkedni akarunk a magyar piacon, új vevőket akarunk szerezni, ahhoz szükség van ilyen befektetésekre, és minél nagyobb a piac, annál több jó minőségű magyar verziót tudunk kiadni.
A Microsoft legutóbbi nagy dobása a játékiparban a Kinect nevű mozgásérzékelős kütyü volt. Milyen új játékokat várhatunk rá?
Ezt most nem mondhatom meg önnek, a júniusi E3-on fogjuk bemutatni a kinectes játékok második hullámát. De annyit elárulok, hogy nemcsak játékokat, hanem új szolgáltatásokat, élményeket is tervezünk a Kinecthez. Például tervezzük, hogy a Kinecttel már használható videocsetet összekötjük a Windows Live Messengerrel, illetve általában a Kinectet a pc-s szolgáltatásokkal. Nagyon elégedettek vagyunk a Kinect sikerével, jól rezonáltak rá a vásárlók, új játékosokat is hozott az Xboxnak.
A Kinect sikere azt jelenti, hogy egy ideig hiába várunk a következő Xboxra?
Nekem nem elég nagy a fizetésem ahhoz, hogy erre válaszolhassak. Az biztos, hogy most éppen minél több tartalommal, szolgáltatással akarjuk "újra feltalálni" az Xbox 360-at. Ahogy látom, a Nintendo és a Sony is a mostani konzoljaikat frissítgeti, persze ők más utakon járnak, mint mi. A játékipar történelme valóban azt sugallja, hogy már érkeznie kellene az új konzolgenerációknak, de most mégsem élünk olyan időket.