Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nettelevízió a nappaliban

2006.07.10. 00:03
Bár megoszlanak a vélemények a televíziózás jövőjéről, viszont több mint valószínű, hogy a digitális TV és az IP protokoll együtt igencsak átalakítják a médiavalóságot. Mik a legfőbb trendek, mi várható, mikor élvezhetjük a minden földi jóval kecsegtető szép új televízió-világot?

Július 6-án került sor a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács IT3 (Információs Társadalom Technológiai Távlatai) projektje körül szerveződő – szakmabeliekből álló – Baráti Társaság első vitájára, melyen Bartolits István IP alapú televíziózásról szóló elemzése volt a téma.

"Az IP mindenhol megél"

A kutató szándékosan beszél IP alapú televíziózásról, s nem a megtévesztő IPTV-ről. Kezdeti dátumként 1987-et jelölte meg: az amerikai FCC ekkor tett közzé egy felhívást HDTV rendszer javaslatára. 1995-ben fogadták el az ATS digitális TV szabványt, míg az európai országokkal fémjelzett DVB (Digital Video Broadcasting) projekt 1993. szeptember 10-én indult. 1994-ben jelent meg a DVB-S, 1997-ben a DVB-T, míg 2004-ben a mobil világra adaptált DVB-H (handheld). Természetesen más irányzatok szintén léteznek: TDMB, SDMB, MediaFLO, ám a legnagyobb érdeklődésre az IP protokoll, mint univerzális tartalomhordozó tart számot: VoIP, IP multimédia, triple play, stb. - "az IP mindenhol megél."

Bartolits az IPTV-t „IP alapú hálózaton keresztül továbbított, a műsorszórás jeléhez képest valósidejű, interaktív módon vezérelhető videojelfolyamon alapuló szolgáltatásként” definiálja. Nagyon fontos a valósidő: hiába töltünk le, például egy live sporteseményt a világhálóról, és tekintjük meg, az élményt jóval később éljük át. Ráadásul sávszélességi, adatátviteli okokból hosszú órákig várakozhatunk rá. Attól, hogy online nézünk valamit, még távolról sem nevezhető IPTV-nek, ami, ha lassan is, de kezd valósággá válni.

Első és második típusú IPTV

Bartolits első és második típusú IPTV-t különböztet meg. Előbbi esetében – többek között – a szolgáltató gondoskodik a szolgáltatás minőségéről, lehetővé válik a triple (és egyéb) play, ugyanakkor kötött a csatornaválaszték, a végberendezésekhez (főként televíziókhoz) set-top box szükséges. A második típusnál közelebb kerülünk az „enyém a világ” élményhez, a szolgáltatói minőségről immáron senki nem gondoskodik, teljesen szabad a csatorna kiválasztása. Más lesz a végberendezés is: számítógép, vagy a computert helyettesítő valami, például a majdani IPTV-vevő.

Az előadó az IPTV szolgáltatásokra szintén kitért: lineáris TV-nézés (valósidejű képátvitellel), video on demand, bármikor megszakítható televíziózás. Az interaktív adatszolgáltatások közül a T-információt, a T-kereskedelmet, a T-kommunikációt, a T-szórakoztatást és a T-tanulást emelte ki. Végül előrejelzésbe bocsátkozott: az első típus jelenleg is terjed, míg a második tömeges térhódítása 2008 és 2015 között várható. (Igaz, a kettő már most is együtt él – fűzte hozzá záró összegzésében.)

Mi lesz kitüntetett helyen a nappaliban?

A vita során Ágoston György (Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet) az mpeg4 és az mpeg2 közötti különbséget emelte ki: az előbbire alapuló IPTV-rendszer kétszer olyan drága. A második típusú IPTV három akadályaként a digitális tartalom biztonságával kapcsolatos kételyeiről, a nem garantált valósidejű átvitelről, és arról beszélt, hogy nehezen szoknánk meg, ha a lakás nappalijában nem a jó öreg televízió, hanem egy számítógép foglalná el a központi helyet.

Székely Iván (CEU, BME) a műsorszórás jövőjével kapcsolatban vetette fel, hogy hagyományos szerkesztőségekre esetleg már nem is lesz szükség. Mi történik, amikor lecseréljük a készülékeinket? Milyen környezeti hatásokkal számolhatunk? A nappaliban viszont tévét, de a hagyományosnál interaktívabbat szeretne látni.

Exponenciális növekedésről azonban (egyelőre még) nem beszélhetünk. Sőt, az exponenciálisan növekvő sávszélességek soha nem fognak exponenciálisan növekvő kényelmet eredményezni. A hype-hatás teljesen más, amikor valami előzmények nélkül jelenik meg a semmiből – hangsúlyozta Bartolits. Ezúttal bőven akad előzmény. Ellenpéldaként a mobiltelefont hozta fel.

Hazay István (Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet) szerint egyedül a műsorszórás mozog kényszerpályán – lehetetlen az analóg világot veszteség nélkül helyettesíteni.

A végére maradt az egyik legizgalmasabb – megválaszolatlan – kérdés: milyen gazdasági/üzleti modellek felelnek meg az IPTV-nek?