![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Üzlet cikkek
Steve Jobs nehéz főnök, akit csak kivételes idegrendszerrel lehet elviselni. Nem marad meg mellette egyetlen olyan alkalmazott sem, aki nem hajlandó száz százalékig alárendelni magát. A Time magazin tavaly októberben közölt egy hosszabb írást az Apple-ről, és annak atyaúristenéről, Jobsról, aki munkamódszereit fejtegette.
A mérnökök csak elrontják
![#title# #alt#](http://index.hu/cikkepek/0603/tech//1976.jpg)
Jobs & Wozniak, 1976
Az persze sehol sincs megírva, hogy Steve Jobs mindig jól dönt, ennek megfelelően előfordul, hogy néha rosszul dönt. Mégis, elképzelhetetlen az Apple nélküle. Pedig volt egy ilyen időszak is a cég életében, 12 évig más vezette a vállalatot: pár újítástól eltekintve ez volt a társaság legszürkébb időszaka.
Az első három
Az Apple története olyan közhelyesen indul, hogy manapság már kínos leírni: egy baráti társaság a '70-es években úgy dönt, hogy alapít egy számítástechnikai céget. Steve Wozniak, az elektronikai zseni egy garázsban megépíti az első számítógépet, az Apple I-et. Jobs a költségek fedezésére innovatív eszközöket vet be: elad mindent, ami mozdítható, így például egy Volkswagen kisbuszt is. A végleges gép leginkább egy asztalfiókba ejtett nyomtatott áramkörre emlékeztetett, és kevéssé mozgatta meg az akkor még csak formálódó számítástechnikai közösséget.
Utóda, az 1977-ben elkészült Apple II már nagyobb siker volt, köszönhetően a számtalan újításnak. Képes volt színes képet is megjeleníteni, ráadásul Jobs nyomásának engedve pofás borítást kapott, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és népszerűvé tette a terméket. A gyártás beindításához pénzre volt szükségük, amit Armas Clifford "Mike" Markkula hozott magával: 250 ezer dollárért bevásárolta magát az akkor még csak reményteljes vállalatba. Kevéssel Mike érkezése előtt lépett ki a cégből az egyik alapító, Ronald Wayne, aki viszont alig 800 dollárért adta el tízszázalékos részesedését, ami ma 5,8 milliárd dollárt érne.
Az Apple II-ből több milliót adtak el világszerte, aztán jött az Apple III, a cég második sikertelen terméke a háromból. Az 1980-ban bemutatott konfiguráció túl drága volt, de nem csak ez volt az egyetlen probléma, és itt mutatkozott meg először Jobs filozófiájának gyenge pontja, miszerint a mérnökök csak arra jók, hogy elrontsák a remek koncepciókat. Persze először talán jó ötletnek tűnt kihagyni a ventillátort egy erősen melegedő gépből, aztán az ezrével visszahozott, meghibásodott gépek végül legyűrték Jobs ellenállását, és elfogadta, hogy az Apple III igenis hangos lesz.
Lopni érdemes
![#title# #alt#](http://index.hu/cikkepek/0603/tech//mac128.jpg)
Macintosh 1984
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Apple is lopta az elvet, méghozzá a Xeroxtól. Jobs és csapata még '79-ben látogatott el a társaság főhadiszállására, ahonnan a grafikus felhasználói felület és az egér ötletével tértek haza. Az egeret eredetileg szappantartóból és pingponglabdából fabrikálták, ez utóbbit aztán gumilabdával helyettesítették, hogy ne csúszkáljon az asztalon.
A Lisa sikertelenségének oka leginkább az volt, hogy a nagyközönségnek szánt gép árazásánál elszámolták magukat: tízezer dollárja keveseknek volt egy számítógépre. Aztán 1984-ben bemutatták a Macintosht, ami már meghozta a világsikert. Ebben a gépben mutatkozott be a Mac OS is, a kétezer-ötszáz dolláros, fekete-fehér monitorral egybeépített számítógépet elkapkodták a vásárlók.
Kirúgják Jobst
"Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot", kérdezte Steve Jobs 1983-ban John Sculley-t, a Pepsi vezetőjét, aki a cukros víz helyett végül az almát választotta, és vezérigazgatói tisztségben átvette az Apple irányítását. Ez lett egyben Jobs veszte is, Sculley 1985-ben kirúgta a nehezen kontrollálható alapítót, és megkezdődött az erjedés, aztán pár évvel később a mélyrepülés.
Az Apple-nek új kihívásokkal kellett szembenéznie: az IBM-alapú pc-k előretörtek, ahogy a Windows is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Az első években még sikerült növelni a cég versenyképességét, 1987 közepétől viszont olyan stagnálásba kezdenek az Apple részvényei, aminek csak az 1996-tal kezdődő mélyrepülés vet véget.
Sculley vezetése alatt a társaság túl sok projektbe kezdett bele, a haszon egyre csökkent, a gépek minősége romlott. A vezérigazgatót Michael Spindler követte 1993-1996-ig, regnálásához a PowerPC bevezetése, a kevéssé sikeres Newton ős-PDA megalkotása, valamint a soha be nem fejezett Copland kódnevű operációs rendszer köthető. Spindler uralkodása alatt az Apple is megpróbálkozott azzal, ami a Microsoftnak másfél évtizeddel korábban sikerült: licencelte a Mac OS-t. A Macintosh-kompatibilis számítógépek eleinte szép sikert értek el, hiszen gyakran olcsóbbak és gyorsabbak voltak apple-ös társainál, ahhoz mégsem volt elég erejük, hogy legyűrjék a Microsoftot. Amikor aztán az Apple eladásai gyengülni kezdtek, a klónok helyzete is nehezebbé vált, míg végül az anyacég 1997-ben visszavonta az engedélyt.
A Macintoshnak meg kell halnia
![#title# #alt#](http://index.hu/cikkepek/0603/tech//cube.jpg)
NeXT Cube
Persze Jobs a NeXT-nél töltött évek alatt is foglalkozott első gyermekével, az Apple-lel, bár nem látott sok reményt arra, hogy valaha is újra a társaság vezéralakja lehessen. Két évvel a visszatérés előtt, 1995 őszén nyilatkozta a Fortune magazinnak: "Van egy tervem, amivel megmenthetném az Apple-t. A tökéletes terv és a tökéletes stratégia, de a cégnél már senki sem hallgat rám." Aztán fél évvel később még több részletet árult el a tökéletes tervből, ugyanennek a magazinnak: "Ha én vezetném az Apple-t, megszabadulnék a Macintoshtól, és serényen dolgoznék a következő nagy dobáson. A számítógépek háborújának vége. A Microsoft már rég győzött."
Az Apple-nek tényleg egyre rosszabbul ment, 1996-ban Gil Amelio váltotta Spindert. Az új vezérigazgató a költségek radikális lefaragásával próbálkozott, aminek az lett az eredménye, hogy 1997-ben 12 éve nem látott mélypontra jutottak a társaság papírjai, és 708 millió dolláros veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A pénzügyi egyensúly felborulását csak részben indokolhatta, hogy ebben az évben az Apple felvásárolta a NeXT-et 402 millió dollárért, amivel hozzájutott a cég készülő operációs rendszeréhez. Ebből lett később a Mac OS X.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)