Razzia, az infovadász

Bulizó nyuszikák

Információs túlkapás. Az ember legszívesebben kisétálna a BNV területén permanensen sütő verőfényre, beszippantana egyet a repülő bolyhok közül, beülne egy büfének álcázott étterembe (a különbség egy vécényi), hogy hozasson magának egy pohárral, abból a sörből, amiben a kalandkiállítás óta már megindult a törzsfejlődés, és amit különben úgy nyújt át a pincér - hanglejtésre, betű- és szótagszámra is - mintha azt mondaná, amit most kár lenne idézni.

De ezt persze nem teszi az ember, hanem körbejár. Tűri, hogy az érdeklődő kisiskolások térden vágják tornazsákkal, hogy a maroktelefonáló emberek könyökkel hasnyálmirigyen üssék.

Ahol internet van, összeverődnek az emberek

Egyébként két lényeges trendet véltem felfedezni a kiállított eszközökben. Az egyik, hogy rengeteg a fénymásológép. A fénymásolók ugyan biztosan teljesen újak, de tekintettel arra, hogy a vonalvezetésük az utóbbi évtizedekben nem sokat változott, olyan érzést keltenek, mintha egy egyetemi könyvtár kihelyezett kartonozójába botlanék. A másik trend, hogy a plazmamonitorok uralkodnak. Aki nagyot akar vetíteni, annak plazmamonitorokkal pakolják körbe a standját - az igazi óriáscégeknél ez különféle artisztikus installációkkal egészülhetnek ki, amelyek közül a legtriviálisabb a méter magas üveghenger fölfele áramló neonszínű buborékokkal.

Régebbi trend, hogy ahol internet van, összeverődnek az emberek. Ezek az általában mindenfélék, kivéve azokat akik zöldessárga kezeslábasban nyomulnak a webmailre, mert azok egyformák, és olyan különösen néznek ki, mintha direkt ezért találták volna ki őket, és ettől ideges leszek.

A sok a lufin és kézikocsin kívül különös dolog nem hívta magára a figyelmemet, kivéve, amikor egy egérpados standon azt mondták, agyonvernek, ha le merem fényképezni a cuccaikat. Aludtál már egérpadon?