Az ingyenesség vége

Az ősinternet ingyenessége nem azonos az ingyen kínált termékekre, szolgáltatásokra épülő "dotcomüzlettel". A '90-es évek közepe, az internet "elüzletiesedése" előtt a neten megjelenő ingyenes tartalom túlnyomó többsége közvetlenül a szerzőktől származott, illetve egyszer már felhasznált (és kifizetett) anyagokat tartalmazott. Mivel tehát a tartalom maga nem került pénzbe, terjesztésére pedig már létező, a tudományos intézetek közti kommunikáció infrastuktúráját vették igénybe, működtethető volt az ingyenes tartalomszolgáltatási modell.

1995-ben a Wired "feltalálta" a hirdetési csíkot

Miután 1991-ben a National Science Foundation, az internet "gazdája" feloldotta a hálózat üzleti használatának tilalmát, majd 1995-ben vissza is vonult a területről, teljesen átalakult a világ. A hálózat növekedése meghaladta az évi 300 százalékot, kitört az "internet boom". Az üzletemberek hamarosan felfigyeltek az - ingyenes - kereső szolgáltatások köré kiépülő, rengeteg látogatót vonzó portálokra. 1995-ben a Wired hálózati magazin "feltalálta" a hirdetési csíkot (banner). Innentől már egyenes út vezetett az üzleti tevékenység nélkül pénzt termelő gazdasági örökmozgó modelljéhez: A felhasználók számának növekedése vonzó hirdetési felületté tette a legforgalmasabb weboldalakat. Az új sztárok, az AOL, a Yahoo! és társaik sikerein felbuzdulva nem csak újabb és újabb "start-up" vállalkozások indultak el, de beszálltak a (remélt) üzletbe a legnagyobb távközlési és informatikai cégek is.

Hirtelen megváltozott az értékrend. Az interneten át eljuttatott üzenet értéke helyett a weboldalra vonzott látogatók száma lett az abszolút mérce. A virtuális gyarmatbirodalom, a látogatószám növelése érdekében egyesülési és felvásárlási hullám kezdődött. 1999 elején egyesült az Excite.com portál és az internet-szolgáltató @Home. A Yahoo! vezető pozícióját féltve, válaszul 3 milliárd dollárért megvásárolta a GeoCities ingyenes közösségi honlapfarmot. (Most már a portál része.) Ugyanennek az évnek a végén további 5 milliárd dollárt adtak ki a Broadcast.comzenei portálért. Nem sokkal később az Excite@Home 1 milliárd dollárért megvásárolta az ingyenes on-line képeslapküldő Blue Mountain-t.

A marxizmus tanítása szerint a mennyiség idővel minőséggé alakul át. Az Új Gazdaság filozófiája szerint pénzzé. Eddig egyiket sem sikerült még bizonyítani. A látogatószám hajszolása, a virtuális gyarmatosítás szorosan kapcsolódik az abszolút mérhetőség mítoszához. Mivel a látogatók száma a hirdetési bevételeken, részvényárfolyamon, vagy a cégértéken keresztül közvetlenül pénzre válthatóvá vált, felértékelődtek a méréssel, hitelesítéssel foglalkozó cégek, főképp a Nielsen/NetRating és a Media Metrix (ma Jupiter Media Metrix) is.

Az ingyenes, hirdetések által finanszírozott portálok piacának telítődése után valami újat kellett kitalálni. Ingyenes e-mail cím, ingyenhonlap, ingyenes képeslap küldés, ingyenes internetezés, ingyenes telefonálás. A legjobb és legjobban bevezetett ingyenes szolgáltatások valóban képesek voltak akár napi 10 millió látogatót is vonzani. A legtöbb színvonalas ingyenes szolgáltatás fenntartása azonban egyáltalán nem olcsó. A képzett személyzet, a bonyolult számítógépes rendszerek működtetése gyakran több pénzt emésztett fel, mint ami befolyt a hirdetésekből. A nagyobb látogatottság, a több hirdetés érdekében tett erőfeszítések tehát a legtöbbször hiábavalók voltak, mert a megszerzett pénz jelentős részét elemésztették a megnövekedett fejlesztési és üzemeltetési költségek.

2000 tavaszán elindult a dotcomlavina, kiderült, hogy üzleti tevékenység nélkül az Új Gazdaság sem képes pénzt termelni. Az elmúlt hónapok hírei arról szólnak, hogy a megrendült, de életben maradt, korábban ingyenesen szolgáltató cégek szép lassan elkezdtek áttérni a Régi Gazdaságból örökölt, jól bevált fizetéses modellre.

Az ingyenesség megszűntének súlyosabb következménye egy újabb digitális szakadék kialakulása. Nyilván sokan lesznek majd, akik nem képesek majd megfizetni az üzleti alapon nyújtott szolgáltatásokat. Az elmúlt években ráadásul jelentősen átalakult az információhoz jutás módja is. Egyre több olyan, eleve digitálisan létrehozott információ létezik (hírforrások, tudományos publikációk, nyilvános fórumok), ami más formában nem érhető el. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerülhetnek a non-profit és civil szervezetük, mivel nem rendelkeznek elegendő pénzzel hogy előállítsák és a megfelelő célcsoporthoz eljuttassák információikat.

Akik megszokták, megszerették az ingyenes szolgáltatásokat, most érthetően csalódottak, tiltakoznak "a szolgáltatók mohósága" miatt. Idővel bizonyára ők is belátják, hogy nincs többé, aki fizesse helyettük a számlát. Mivel azonban az internetről (és a megszokott szolgáltatásokról) általában ők sem akarnak lemondani, a szolgáltatók is szeretnék megtartani nehezen megszerzett felhasználóikat, az elkövetkezendő hónapok bizonyára majd a kompromisszumok kötéséről szólnak.

Forrás: Dotkom Internet Consulting