Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kattintásos csalástól félnek a hirdetők

2004.07.23. 11:00
Az online keresőhálózatok egyre magasabb hirdetési árai miatt a marketingszakemberek egyre jobban aggódnak a hirdetőket megtévesztő kattintásos csalás miatt, amelyről azt gondolták, hogy már évekkel ezelőtt leküzdötték. A probléma a Google részvénykibocsátását is érzékenyen érintheti, pedig a szakértők a tranzakciót az online keresőipar barométerének tekintik.
A kattintásos csalás néven ismert módszer az internet tömeges elterjedésekor jelent meg először, és többnyire úgy működött, hogy speciális szoftverek automatikusan betöltöttek adott weboldalakat, hogy jelentősen megnöveljék azokon a látogatók számát. Emiatt az internetes marketinggel foglalkozó vállalatok az utóbbi években számos olyan technológiát kifejlesztettek, amelyekkel megakadályozható a csalás, de néhány szakértő becslése szerint az online keresők piacán bizonyos kategóriákban a hirdetési díjak húsz százalékát még ma is nem létező fogyasztókra költik el.

A csalók módszerei
A kattintásos csalásnak jelenleg három változata létezik. A leggyakoribb módszer az úgynevezett botok, azaz online robotok használata. Ezek a szoftverek úgy vannak beprogramozva, hogy a weboldalakon előre megadott adott hirdetésekre kattintsanak rá. A második legelterjedtebb megoldás az olcsó kínai vagy indiai munkaerő alkalmazása. A harmadik változat az, amikor egy vállalat alkalmazottjai a rivális cégek hirdetéseire kattintanak, hogy lerontsák a kampányuknak az eredményességét, és gyorsan kiürítsék a reklámkeretüket.
Egy nemrégiben leleplezett eset is jól bizonyítja a téma aktualitását: egy kaliforniai férfi olyan szoftvert készített, amellyel állítása szerint több millió dollárral károsíthatta volna meg a legnépszerűbb online keresőt működtető Google vállalatot. (A Google számos weboldallal működik együtt hirdetéseinek értékesítésében; a partner weboldal bannereiben a Google szöveges hirdetései jelennek meg, és az oldal fenntartója pénzt kap kattintásokért.) A férfi százötvenezer dollárért átadta volna a cégnek a szoftvert, de a hatóságok hamarosan letartóztatták a zsarolót. Matt Parrella, a Google ügyében eljáró észak-kaliforniai ügyészség vezetője a Cnetnek elmondta: az eset egyáltalán nem egyedülálló sőt, további letartóztatások várhatók.

A kattintásos csalás mértéke nehezen megállapítható, viszont felhívja a piac figyelmét az online keresőkön alapuló marketing alapvető gyengeségeire. Mindez különösen fontos amiatt, hogy a Google hamarosan tőzsdére megy, és sokan az online hirdetési piac barométerének tekintik ezt az eseményt. Egyébként az Egyesült Államokban idén várhatóan huszonöt százalékkal nő a keresőoldalakon eladott hirdetések száma, és a piac értéke a 2003-as 2,5 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra nőhet, derült ki az eMarketer piackutató cég adataiból.

"Nehéz megmondani, hogy mekkora a probléma, de az emberek egyre közelebbről és közelebbről vizsgálják a helyzetet, mivel a keresők hirdetési árai egyre magasabbak" - mondta el a Cnetnek John Squire, a Coremetics webes elemzői cég üzleti fejlesztésekért felelős elnöke.

Rossz modell

Jessie Stricchiola, a keresőmotorokkal foglalkozó Alchemist Media marketingcég elnöke úgy véli: a kattintások számán alapuló fizetési modell egyik legnagyobb hibája, hogy több tonnányi pénzt lehet elszórni hirdetésekre a másodperc törtrésze alatt, és az árazási modellt kihasználó technikák nagyon gyorsan fejlődnek. A vállalat közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy számos olyan technológiát alkalmaznak, amellyel elemezhetik a kattintásokat, és náluk is külön munkacsoport foglalkozik ezzel a témával.

A kattintások számán alapuló fizetési modellnek több formája létezik, írta a Cnet. A keresőoldalakon a hirdető általában ingyen kap megjelenést, és csak akkor kell fizetnie, ha rákattintottak a hirdetésére. A Google azt is garantálja az ügyfeleinek, hogy visszafizeti a hirdetés árát, ha csalást fedez fel. A csalás egyébként több módszerrel megakadályozható, például a webes forgalom és a böngészési viselkedés elemzésével. Például, ha egy oldalt alig néhány másodpercenként újra betöltenek, a csalásérzékelő rendszer gyanúsként kezeli a forgalmat. Emellett néhány marketingcég listát is készít azokról a helyekről, ahonnan rendszeresen sok kattintás érkezik, de egyetlen megrendelés sem.

Kifinomult módszerek

A Zedo hirdetési cég egy IP-címeken alapuló helymeghatározási rendszer segítségével Kínában fedezett fel kattintási műveleteket. A cég szerint a bevett gyakorlatot alkalmazták: létrehozták egy ismert oldal másolatát a rajta található hirdetésekkel együtt, és egy betanított bot segítségével kattintgattak a hamis oldalon megjelenő hirdetésekre.

A hús-vér emberek által végzett csalásokat azonban sokkal nehezebb felismerni, mert a jól szervezett hálózatok tagjai szétszórtan, sokszor különböző országokban találhatóak, különböző típusú számítógépekről dolgoznak, és nem egy meghatározott minta alapján kattintgatnak. Az India Times szerint a szubkontinensen az internetezők havonta száz-kétszáz dollárt is kereshetnek otthoni kattintgatással.

A csalás harmadik típusára éppen egy marketingigazgató adott kitűnő példát; a Cnetnek névtelenül nyilatkozó cégvezető elmondta, hogy előszeretettel kattint rá riválisainak hirdetéseire, mivel nagyon jól tudja, minden egyes ujjmozdulattal tizenöt dollárt húz ki a zsebükből.