Megfigyelik az állami nyomtatókat

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) nyomatfigyelő rendszer beszerzésére írt ki pályázatot a nyár kellős közepén, július 3-án. Meglehetősen szűk volt a határidő, az ajánlatokat legkésőbb július 8-án lehetett leadni. A KSzF szerint a szűkös határidő „nem igényelhetett jelentős erőfeszítést, hiszen közbeszerzésben jártas, jó szakmai felkészültségű ajánlattevőkről van szó”. Ennek ellenére a több tucat lehetséges pályázóból csak kilenc indult, és a beadott ajánlatok közül egy kivételével minden érvénytelen volt, csak a Colorspektrum Kft. jutott tovább. A cégek a műszaki követelmények harmadik pontján véreztek el, amely magyar nyelvű webes interfészt írt elő. Bocsánat, kezelőfelületet.

Voltak cégek, amelyek néhány angol nyelvű szón csúsztak el, és az is gond volt, ha az árlistában nem szerepelt a magyar nyelvű termék. A törvény előírja, hogy a pályázók kizárólag a keretmegállapodásukban szereplő hatályos árlistáik alapján tehetnek ajánlatot, de nem világos, hogy mi alapján számít külön terméknek egy szoftver, ha csupán a kezelőfelületének a nyelve változik meg. Erre vonatkozó kérdésünkre a KSzF egyelőre nem válaszolt.

Persze nagyon fontos a magyar nyelvű kezelőfelület, bár sok esetben a lokalizáció csak egy fájl, amit szakfordítók néhány hét alatt létrehozhatnak. A nyomatfigyelő rendszert a szerződéskötés után négy hónapon belül kell leszállítani.

Megfigyelt dokumentumok

Egy szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a pályázat dokumentációjából hiányzott egy a magyar kezelőfelületnél sokkal fontosabb elem, hiszen az semmilyen biztonsági előírást nem tartalmazott, noha a rendszeren minden átfut, amit a minisztériumokban kinyomtatnak. Piaci cégek ennél jóval kevesebbért is aggódnak, van, ahová nem lehet belépni kamerás telefonnal, de olyan esetről is hallottunk, hogy az irodában nevelgetett növény földjét túrták át kilépéskor, hátha ott lapul a gyökerek közt egy pendrive, tele titkos céges adatokkal.

Mi szükség van a nyomtatások ellenőrzésére? Alapvetően költségcsökkentésről van szó, a magyar állam ugyanis milliárdokat költ el nyomtatásra és fénymásolásra, de eddig senki sem ismerte a valós igényeket. Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint vannak olyan hivatalok, ahol a raktárban kibontatlanul állnak fénymásoló gépek, amiket csak azért rendeltek meg, mert volt rá keret. Ezt a pazarlást próbálják megszüntetni az új rendszer segítségével, amely tíz hivatal ötezer számítógépének a nyomtatásait kontrollálja majd.

Költségfigyelő lesz az egészségügyi, a földművelésügyi, a gazdasági, az igazságügyi, a külügyi, a környezetvédelmi, az oktatási, az önkormányzati, a pénzügyi és a szociális tárca, illetve még a KSzF számítógépein is. Regisztrálják, hogy ki, mikor, mennyit és hová nyomtatott, és mindegyik hivatalban ez alapján rendelhetnak majd új nyomtatót, papírt és tintapatront.

A közbeszerzési eljáráson a Colorspektrum Kft. 26,7 millió forintos Primon nevű megoldása győzött, amely a legalacsonyabb ajánlat volt, hiszen ez volt az egyetlen ajánlat, amit a KSzF elfogadott. Viszont volt olyan cég, amely 2,5 milliót kért egy másik szoftverért, és emellett számos cég indult tízmillió forint alatti összeggel.

A tendergyőztes rendszer

A Colorspectrum három évvel ezelőtt vágott bele a Primon fejlesztésbe, az első terméket egy év után adta el, noha más célra: az ELTE ÁJK kara nem a monitorozás miatt, hanem azért vette meg, hogy a diákok előre feltöltött kártyával ne csak másolni, hanem nyomtatni is lehessen bárhol az épületből. Most a 2.1-es verziónál tart a szoftver, és novemberben jelenik meg a 3.0-ás verzió, az első többnyelvű (nem csak magyar) változat. Az alap szerverprogram körülbelül hétszázezer forintba kerül, ehhez jön a megfigyelt munkaállomások vagy nyomtatók számától függő licencár, ami 1000 számítógépnél nagyjából kétmillió forint. A telepítési díj környezettől függően általában az ár 10 százaléka, a verziókövetési díj szintén körülbelül 10 százalék évente. Mivel a Primon a számítógépen monitorozza a nyomtatásokat, a nyomtató típusától függetlenül működik.

Az új verzióban a nyomtatókat el lehet helyezni az épület alaprajzán, a megfelelő épületen illetve emeleten belül, megkönnyítve ezzel a felhasználó dolgát. A rendszer igény esetén használható biztonságtechnikai célokra is egy kiegészítő modul segítségével, amely nem csak a nyomtatás mennyiségét monitorozza, hanem akár tárolja is az egész kinyomtatott dokumentumot.

A közbeszerzések világáról sok mindent elárul, hogy néhány cég állítólag még veszteségesen is leszállította volna a megoldását, abban reménykedve, hogy a minisztériumi igényeket pontosan ismerve jókora előnnyel indulhat majd a nyomtatók és fénymásolók beszerzésén, amely sokkal nagyobb pénz: több százmillió forintot költ az állam ilyen eszközökre. A pályázat dokumentációja nem részletezi, hogy ki férhet majd hozzá a nyomtatási szokásokkal kapcsolatos adatokhoz, és egyelőre a KSzF sem adott választ erre vonatkozó kérdésünkre.