Nagy szükségünk van drótnélküli internetre

Nagy változások előtt áll az Európai Unió távközlési piaca, és már készül a bizottság javaslata a 2010 és 2020 közötti működéséről. A mostani szabályozás Viviane Reding szerint igencsak elavult, az internetnek ugyanis nincs nemzetisége, és a rádióhullámok sem állnak meg az országhatároknál.

A szélessávú internetelérés áll a jövőbeni fejlődés középpontjában, el kell érni, hogy mindenkinek legyen hozzáférése, és különösen fontos a vidék felzárkóztatása. Az idősek például szélessávon csatlakozhatnak majd a kórházi rendszerekhez, így nem kell bemenniük a városi kórházba csak azért, hogy figyeljék az állapotukat, mondta az Indexnek Viviane Reding. Első lépésként döntéseket kell hozni a frekvenciákról, mert nagy szükség van vezeték nélküli internetre. A legkisebb falvakba, a távoli szigetekre és a hegyek közé ugyanis nem lehet üvegszálat vinni, mert nagyon drága, ezért valamilyen drótnélküli megoldás kell. A távközlési biztos többek között azért javasolja a frekvenciagazdálkodás reformját, mert rengeteg frekvenciasáv szabadul fel, amikor az analóg tévéadást lekapcsolják, és átállunk digitálisra. Reding kifejtette, hogy az analóg tévéadásuk helyén kapunk sok digitális tévécsatornát, nagy felbontású adásokat, és újabb frekvenciát az internetelérés biztosításához.

Azért is szükség van a frekvenciagazdálkodás reformjára, hogy nagyobb legyen a verseny. Ha van infrastrukturális verseny a kábeltévék és a telefonszolgáltatók között, az nagyon jó kezdés, de fontos, hogy több ajánlat legyen a piacon, különféle technológiák versenyezzenek egymással, mondta Reding. Ebből csakis a felhasználók profitálhatnak, mert lesz választási lehetőségük.

Közepesek lehetünk

Magyarország nem áll túl jól a szélessávú internetelérések terén, mondta Reding, noha az áraink - a szabályozás hatására - elég jók: a belgák körülbelül 37 eurót kifizetnek azért az internetelérésért, ami a magyaroknak csupán 20 euróba kerül. Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke ehhez hozzátette, hogy hazánkban 2004 óta a távközlési az egyetlen piac, ahol az árak nominálisan csökkentek. Ez különösen igaz a szélessávú eléréseknél, és már a mobil szélessávnál is érzékelhető. Pataki Dániel friss adatokkal is előállt: már tizenhat százalékos a szélessávú netpenetráció, és Magyarország az élmezőnyben van a 28 százalékos növekedésével, amivel hamarosan az európai középmezőnyben találhatjuk magunkat.

Páneurópaiság

Az uniós reformelképzelésekben nagy szerepet kapna egy új távközlési hatóság, és Viviane Reding el is magyarázta, hogy miért van erre szükség. Nagyon fontos lenne a páneurópai szolgáltatók megjelenése, mert a globális piacon a kis cégek nem versenyképesek. Ki kell használniuk az ötszázmilliós európai piacot, ám ehhez elengedhetetlen a szabályozás egységesítése, hogy a helyi szabályozás különbségei ne nehezítsék meg a terjeszkedést. Azért kell létrehozni az uniós távközlési hatóságot, mert a határokon átnyúló tevékenységeket a nemzeti hatóságok nem tudják befolyásolni.

Reding példaként megemlítette roamingtarifák szabályozását, ami hatvan százalékkal csökkentette a külföldi telefonálás költségét. Ennek a hatásáról is beszámolt: bár néhány cég csőddel riogatott, senki sem ment csődbe, sőt, a nagyobb használatnak köszönhetően a bevételek szépen növekedtek. A távközlési biztos elmondta, hogy hamarosan csökkenhet a külföldi mobilinternetezés tarifája, ez megelőzheti az új hatóság létrejöttét, az Európai Parlament ugyanis nem akar várni a megoldással. Nem lehet nagyobb tarifával büntetni az európaiakat csak azért, mert átlépik a határokat.

Ennek a hatóságnak feladata lesz még az európai infrastruktúra védelme is, többek között a spam és más támadásokkal szemben, és ehhez a legjobb tudás összegyűjtésére lesz szükség. Bár a hatóságnak ugyanakkor nem lesz végrehajtói jogköre, a támadásokra más szervezeteknek kell reagálniuk.