Drágíthatja a nyomtatókat a reprográfiai díj

A reprográfiai - másolói - jogdíjat az 1999-es szerzői jogi törvény vezette be, és 2000 szeptemberében lépett életbe. Lényege, hogy bár magáncélra törvényesen készíthető másolat a nyomtatott formában terjesztett jogvédett művekről, a szerzőket és kiadókat valamiképpen kompenzálni kell a bevételkiesésért. Ezt a szerepet tölti be a fénymásolók árába épített jogdíj. (Ugyanez a megfontolás áll egyébként az üres hanghordozók árába épített jogdíj mögött is.)

Még nincs döntés

Az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a reprográfiai díjat javaslatában kiterjesztené a számítógépes nyomtatókra is.

Reprográfiai díjak fénymásolóknál Egy percenként kilenc másolat elkészítésére alkalmas fénymásoló árában 3400 forint a jogdíj, a percenként 15-20 másolatra képes készülékek árából 15 300 forint kerül a Reprográfiai Szövetséghez. A nagyobb, percenként legalább 50 másolatot készítő gépek árába 88 500 forint reprográfiai díj van építve. Ha a fénymásolók színes másolásra is alkalmasak, ezek a díjak ötven százalékkal emelkednek.

Vaskovics Péter, a Reprográfiai Szövetség igazgatója lapunk kérdésére közölte: még nem született végleges döntés a díjakat illetően, de azt szeretnék, ha a reprográfiai díj nagyságrendileg a készülékek árának 3-5 százaléka lenne. Az egyes készülékkategóriákban a díjak ugyanúgy fixek lennének, mint a fénymásolók esetében.

A kérdésben azonban még további egyeztetések lesznek, a végleges díjtáblázat bevezetéséhez még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hozzájárulása is szükséges. Vaskovics elmondta: a szövetség álláspontja szerint a reprográfiai eszközök körébe beletartoznak a nyomtatók, a szkennerek, a multifunkciós, azaz a nyomtatni és másolni is képes eszközök és a faxok is, bár a szkennerek és a faxok végül nem kerültek a törvényjavaslatba.

Nem nyilvános

Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) számításai szerint a nyomtatókra terhelt összeg elérheti akár az évi 2,4 milliárd forintot is, és ennek 75 százalékát a lakosság fizeti majd meg, mint a legnagyobb fogyasztói kör.

Az informatikai szervezetek állásfoglalásukban aggályosnak tartják, hogy a Magyar Reprográfiai Szövetséghez befolyt bevétel egy részét a közös jogkezelő általuk nem ismert és nem nyilvános módon átadja más jogkezelő szervezeteknek, melyek azt szintén nem nyilvános módon osztják fel az alkotók között.

Az EU-ban nincs

Az szervezetek a reprográfiai díjat terhet azért is hátrányosnak és feleslegesnek látják, mert a leggyakoribb indok - mely szerint a jogsértések az internetről letöltött tartalom nyomtatásából erednek - indokolatlan lenne, ha Magyarország és a díjjogosultak lépéseket tennének a digitális jogkezelés hazai bevezetésére, amint azt az EU informatikai szervezeteinek szövetsége (EICTA) is ajánlja.

Az előterjesztők az EU-jogharmonizációra való hivatkozással sürgetik a nyomtatókra kivetni a reprográfiai díjat. A szakmai szervezetek szerint azonban nyomtatókra nincs reprográfiai díjfizetés az EU tagállamaiban. Négy országban kell fizetni a multifunkciós gépek értékesítése után: Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban. Emellett Írországban, az Egyesült Királyságban és Luxemburgban reprográfiai díj sincs.