Magyarországon nem divat a távmunka

A Magyarországra vonatkozóan a Nextra Hungary megbízásából a Szonda Ipsos által elvégzett felmérés szerint a magyar vállalatok többsége nem is kíván nagyobb összeget költeni a távmunka bevezetésére az elkövetkező öt évben.

A távmunkát elősegítő technológiák közül a leginkább rendelkezésre álló és leggyakrabban használt eszköz a mobiltelefon, a vállalati e-mail távoli elérése és a laptop, bár utóbbi kettőt csak fele annyira használják a magyar vezetők, mint európai társaik. Mind a vizsgált nyolc európai ország, mind Magyarország vállalatvezetői a már meglévő eszközök mellett leginkább a virtuális magánhálózat (VPN) bevezetését szeretnék elérni cégüknél a távmunka elősegítésére.

A munkakedv megvan, a technológia hiányzik

A magyar munkáltatók 59 százaléka iparágtól függetlenül nem szorgalmazza a rugalmas munkavégzést - szemben az európai 43 százalékkal -, pedig a válaszolók 69 százaléka szívesen végezné munkáját otthonról vagy rugalmasan, míg az európaiaknak csak fele szeretne így dolgozni.

A magyar felső- és középvezetők többsége (63%) hetente 45-60 órát tölt el a munkahelyén -ami az európai átlag felett van-, több mint 80 százalékuk dolgozik esténként, hétvégén, ünnepnapokon és szabadság alatt is. Nincs kifogásuk a túlóra ellen, és csak kis részük tapasztalt a túlórából eredő negatív hatásokat magánéletükre vagy egészségi állapotukra. A válaszolók fele úgy véli, hogy egy rugalmasabb munkavégzési gyakorlat pozitívan hatna a családi/társas életükre.

A megkérdezett magyar vezetők több mint 80 százaléka szerint a távmunka bevezetése megtakarításokat eredményezne a cége számára, és hatékonyabbá tenné a kommunikációt is, míg európai szinten a termelékenység növekedését emelték ki, mint a távmunka pozitív hatását.

Magyarországon a két leggyakrabban említett akadályozó tényező a távmunka bevezetésére a vállalati IT-rendszer hiányossága és az új megoldások kismértékű alkalmazása, míg a többi vizsgált ország az IT-rendszer hiányossága mellett a felsővezetés érdeklődésének hiányát és a cég költségvetési limitjét tartja hátráltató faktornak. Európa-szerte, így Magyarországon is a csapatmunka összeomlását tartják a távmunka legfőbb hátrányának.

Magyarország a lista végén

Az európai országok közül csak Olaszországban hasonló arányú (14%) a távmunka elterjedésének aránya, az európai átlag ennél jóval magasabb (45%), ebből Svédország (77%), Németország (65%) és Ausztria (63%) emelkedik ki.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar vezetők véleménye szerint az európai országok közül leginkább Svédországban és Norvégiában terjedt el a távmunka, és legkevésbé Magyarországon és Szlovákiában. Az egyes szektorokat tekintve pedig leggyakrabban az informatika /média/telekommunikáció, legkevésbé pedig a közszféra került említésre, mint a távmunka elterjedésének lehetséges területe.

A kutatás célcsoportját az 50 és 1000 fő közötti kis- és középvállalatok, ezenbelül az informatika, média, telekommunikáció területén, a pénzügyi, a kormányzati és a közigazgatási szektorban, valamint egyéb, nem ipari szektorban működő cégek képezték. A mintában megosztva cégek ügyvezető igazgatói, pénzügyi, informatikai, értékesítési-marketing és HR felső-, és középvezetői szerepeltek.