További Üzlet cikkek
Még nem tudni, hogy az államháztartási reformerek milyen szerepet szánnak az Ügyfélkapunak és az elektronikus kormányzati rendszernek.
Magyarország már sok pénzt fektetett az elektronikus kormányzati rendszer fejlesztésébe, amely elméletileg lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az internet segítségével felgyorsíthassák a hivatali ügyintézést. A rendszer kisebb-nagyobb buktatókkal működik, a továbbfejlődése azonban most égetően sürgős lenne. A hivalatok elérését biztosító Ügyfélkapu, illetve a mögötte lévő elektronikus hivatali szolgáltatások ugyanis fontos szerepet kaphatnának az államháztartás reformjában. Az elektronikus ügyintézéssel és digitális személyazonosítással foglalkozó cégek azonban nem sokat tudnak a várható változásokról, és attól félnek, hogy minden megmarad a jelenlegi szinten, mondta el az Indexnek Sükösd Balázs, az e-ügyintézés és e-aláírás szakértője, a Grepton Informatikai Rt. divízióvezetője.
Az e-kormányzati rendszer jövőjét nem mindenki látja fényesen. A közigazgatás nemcsak lassan reagál, mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, hanem a változásoktól is megretten. Sokan rögtön az állásukat kezdik félteni, ha az elektronikus kormányzati szolgáltatások kiterjesztése kerül szóba. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy az elektronikus kormányzás szélesebb körű elterjedése hatalmas létszámleépítést eredményezne. Az okmányirodai jellegű munkahelyek valószínűleg még hosszú ideig megmaradnak, mert kell egy interfész az informatikai analfabétáknak is, viszont laposodnának a szervezetek, azaz kevesebb aktatologató lenne a háttérben, mert a munkafolyamat sok részét kiváltja a digitális rendszer, tudtuk meg a szakértőtől. Emellett egységesíthetőek lennének a jelenleg önnálló, országos lefedettségű intézmények ügyfélszolgálatai.
Új szervezet
Most azonban még korai az elektronikus kormányzás leendő szerepéről beszélni, tudtuk meg az Ügyfélkaput működtető Elektronikus Kormányzati Központ egyik illetékesétől. Augusztus 31-én azonban elkészül majd egy előterjesztés, amely egy új középszintű szervezet, az Elektronikus Közszolgáltatások Központjának feladatát írja le, és január elsejétől a központnak már működnie kell.
Valószínűleg akkor lesz gond, ha a rendszer - az iparági félelmekkel ellentétben - továbbfejlődik. Ha mélyebb lesz a szolgáltatási szint, azaz megvalósul a teljeskörű online ügyintézés, akkor felmerülhet a kérdés: Elegendő védelmet nyújt-e a jelszó? Jelenleg jelszóval lehet igénybe venni az online hivatali szolgáltatásokat, ami kimerül az időpontfoglalásban, de a teljes ügyintézéshez ennél komolyabb védelemre lehet szükség. A jelszó persze hasznos, mert ismert dolog, az emberek tudják kezelni, ezzel szemben a kártyahasználat alacsony, nincs kialakult kultúrája, és az emberek nem elég képzettek a csipkártyán tárolt elektronikus aláírás használatához. Ezzel még nekünk is voltak gondjaink.
Az elektronikus ügyintézést jövőjévvel kapcsoltban felmerült, hogy a kormányzat akár saját maga is megoldhatná a személyazonosító csipkártyák kibocsátását, Sükösd Balázs azonban nem abban látja a megoldást. Szerinte a technika gyorsabban elterjed, ha piaci érdekek állnak a háttérben. Emellett szükség van a folyamatos fejlesztésekre is. Az elektronikus aláírást kezelő szoftver esetében például hamarosan be kell vezetni a 2048 bites titkosító kulcsokat, mert a mostani 1024-esek már viszonylag könnyen feltörhetőek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
