Huba
17 °C
33 °C

Egyre többen mennek plasztikai sebészhez, hogy úgy nézzenek ki, mint a szelfiken

2018.08.10. 17:47

A technológiai fejlődés gyakran jár pszichológiai és társadalmi következményekkel is: az, hogy milyen eszközöket és ahogyan használunk, rendre hatással van arra, hogyan látjuk magunkat akár egyéni szinten, akár közösségként.

A "hogyan látjuk magunkat" persze leginkább átvitt értelemben használatos ebben a kontextusban, egy új jelenség viszont arra mutat rá, hogy akár szó szerint is igaz lehet. Amerikai plasztikai sebészek ugyanis arról számolnak be, hogy egyre gyakrabban érkeznek hozzájuk olyan páciensek, akik azért szeretnének szépészeti beavatkozást, hogy jobban hasonlítsanak a különféle filterekkel módosított szelfijeikre – írja a CNBC.

Az Amerikai Arcplasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Akadémia egy 2017-es felmérése szerint a plasztikai sebészek 55 százaléka találkozott olyan pácienssel, aki azért akart kés alá feküdni, hogy jobban nézzen ki a szelfiken. Ez a szám 13 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi. A jelenségnek hangzatos nevet is adtak:

Snapchat diszmorfiának nevezték el.

A diszmorfia vagy becsületes nevén testdiszmorfiás zavar az a mentális betegség, amikor az ember kóros mértékben elégedetlen a külsejével. Ez az állapot terápiásan kezelhető, de egy 2007-es felmérés szerint az érintettek negyede kísérel meg öngyilkosságot, és még többüknek vannak öngyilkos gondolatai.

Azért mielőtt együtt rémülünk meg a fentiektől, érdemes tenni pár megjegyzést.

Egyrészt az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is feltétlenül van szó olyan nagy újdonságról, hiszen a szépségideál emberemlékezet óta a legtipikusabb példája annak, hogy a közösségek értékrendje az idő múlásával és a társadalom változásaival átalakul. Nyilván nem a mai tinédzserek az elsők, akik a külső megjelenésükben valamilyen mintára próbálnak meg hasonlítani. Akkor már inkább az az újdonság, hogy ez a minta nem egy híresség vagy egy osztálytárs, hanem saját maguk digitálisan torzított képe.

Másrészt célzott kutatások nélkül az se világos, hogy egy múló hóbortról van szó, vagy valódi és valóban jelentős változásról. Ahogyan például a szintén hangzatos "Facebook-depresszió" kifejezéssel is érdemes óvatosan bánni.