Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A konteók pont úgy működnek, mint az istenhit

shutterstock 286800752
2018.08.21. 09:55

Ennek így kellett lennie. Nem véletlen, hogy így alakult. Így volt ez megírva a sors könyvében.

Ismerős mondatok? A Current Biology augusztus 20-i számában megjelent tanulmány szerint az ilyen, úgynevezett teleologikus gondolkodásmódból két, látszólag különálló hit is táplálkozik: a kreacionizmus és a konspiracionizmus.

Reklám után visszajövünk, és lebontjuk ezt egy kicsit emészthetőbbre.

  • A teleologikus gondolkodás az, amikor valaki a dolgok létezésének okát aszerint osztályozza, hogy milyen szerepet töltenek be. Ilyen érvelés például az, hogy „a nap azért süt, hogy meleget adjon”, vagy hogy „a méhek azért vannak, hogy beporozhassák a virágokat”. (Voltaire egyik regényalakja, Pangloss használt hasonló érvelést, amikor azt mondta, hogy az embernek azért van orra, hogy ne essen le róla a szemüveg.)
  • A kreacionizmus az abban való hit, hogy a földi élet tudatos tervezés eredménye, és egy emberfölötti szuperlény hozta létre.
  • A konspiracionizmus az, amikor valaki történelmi, politikai és közéleti események mögött titkos összeesküvéseket sejt, összeesküvés-elméleteket alkot, és ilyen magyarázatokat keres mindennapi eseményekre.

Szóval ez a három, látszólag különböző világnézet – állítja az új tanulmány – valójában ugyanannak a gondolkodásmódnak a három különböző megtestesülése. Jól összehordta a szemetet a bolond lyukból fújó szél, mi?

Sebastian Dieguez, a Fribourg Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy

felfedeztünk egy korábban észrevétlen összefüggést a kreacionizmusra és az összeesküvés-elméletekre való hajlam között. Bár első pillantásra sokban különböznek, ezek a hitrendszerek mind ugyanabból az erőteljes megerősítési torzításból erednek: a teleologikus gondolkodásból, ami hitkérdést csinál a természeti jelenségek valós céljaiból és okaiból.

Dieguez és munkatársai egy korábbi tanulmányukban megállapították, hogy a konspiracionizmus nem annak a nézőpontnak az elutasítása, hogy a világ kiszámíthatatlan és bonyolult, hanem ahhoz a megérzéshez kötődik, hogy a világ eseményeit aktívan és tudatosan alakítják. Aki összeesküvés-elméletekben hisz, az tulajdonképpen azt állítja, hogy a világot háttérhatalmak, ismeretlen erők, árnyékkormányok és titkos megállapodások mozgatják. Vagyis a világ bonyolult, csak nem kiszámíthatatlan – feltéve, hogy ismerjük a háttérben működő erőket.

A kutatók észrevették, hogy ez mennyire hasonlít a kreacionisták gondolkodásához, akik szintén a tudatos és titokzatos tervezésben hisznek, csak ők nem Soros Györgyöt sejtik a háttérben mozgatórugóként, hanem Istent.

Hogy megvizsgálják, tényleg van-e összefüggés, a kutatók két tesztsorozatot is végeztek. Az elsőt 150 svájci főiskolai hallgatóval készítették. Olyan kérdőívet kellett kitölteniük, amik teleológiai állításokat és konspirációs elméleteket is tartalmaztak, és a résztvevők analitikus gondolkodását, illetve ezoterikus és vallásos hitét is fölmérte. A kiértékelésnél nem drasztikus, de észrevehető összefüggést figyeltek meg a kreacionizmusra és a konspiracionizmusra való hajlam között; ez arra utalt, hogy tényleg mindkettő a teleologikus gondolkodásból fakad. A második, 700 fővel készített online felmérés is nagyjából hasonló eredményt hozott.

Azzal, hogy felfedtük a kreacionizmus és a konspiracionizmus közti összefüggést, remélhetőleg rámutattunk az összeesküvés-elméletek egyik fő hiányosságára, így segítve másoknak is, hogy észrevegyék: mindkettő a teleológiai érvelést használja, mivel mindkettő végső okot és átfogó célokat sejt a világban zajló események mögött. Szerintünk annak a megértése, hogy a konspiracionizmus egy olyan kreacionizmus, ami a társadalom életével foglalkozik, megvilágíthatja az úgynevezett post-truth korszak egyik legzavaróbb jellemzőjét.

(Medical Xpress)