Nem, nincs olyan, hogy biztonságos alkoholfogyasztás
Nincs biztonsággal fogyasztható alkoholmennyiség
– állapította meg egy világméretű kutatás.
A Lancet heti számában megjelent tanulmány szerzői szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás talán védelmet nyújthat a szívbetegségekkel szemben, de ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
A betegségek okozta anyagi terhekről szóló tanulmány (Global Burden of Disease) 195 országban vizsgálta az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990-2016-ig tartó időszakban. A mérés során az alkoholos italokat egységekre osztották. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van.
A kutatásban 15-95 évesek adatait elemezték. Összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak. Végül megállapították, hogy
- 100 000 absztinens közül 914-nél alakul ki alkohollal kapcsolatos betegség, többek között rák;
- azok közül, akik naponta egyszer ittak alkoholt, néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedés;
- akik napi kettőt ittak, azok közül 63-an lettek betegek; ez 7 százalékos különbség;
- akik naponta ötször ittak, azok közül 338-cal többen lettek betegek, ami 37 százalékos növekedés.
- a becslések szerint a világon minden harmadik ember fogyaszt alkoholt;
- a 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódik.
Max Griswold, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének munkatársa elmondta, hogy
korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek. Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel.
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint a mostani kutatás a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, amihez 694 forrás adatait elemezték. Ezek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat. Felhasználták továbbá 592 tanulmány eredményeit, amik az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak. Saxena szerint a mostani becslések a korábbiaknál pontosabbak, mert a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet is.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját Ukrajna vezeti, napi 4 egységet meghaladó mennyiséggel. Magyarország nem került az élmezőnybe, de a férfiak alkoholfogyasztásában a 10. helyen áll. Ennek a listának az élén Románia van, ahol átlagosan napi 8 italnál többet fogyasztanak.
David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora nem vett részt a kutatásban, de megjegyezte, hogy bár nincs biztonsággal fogyasztható alkoholmennyiség, ez mégsem ok arra, hogy az egészségügyi kormányzat az absztinenciát javasolja. Ehelyett azt ajánlják, hogy se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.
(Medical Xpress | MTI)