A kihalt fajok még több tízezer éven át velünk lehetnek

A ma élő barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Eredményeiről a Nature Ecology and Evolution szaklapban megjelent tanulmányban számolt be – írja az MTI.

A kihalt fajok eszerint genetikai síkon még több tízezer éven át részt vehetnek az evolúcióban

– mondta a kutatásban részt vevő Ron Pinhasi bécsi biológus.

Pinhasi és kollégái egy barnamedve és négy barlangi medve 71 és 34 ezer év közöttire tehető maradványaiból, pontosabban az úgynevezett sziklacsontból nyerték ki azok örökítőanyagát. A Bécsi Egyetem antropológiai tanszékének munkatársa fedezte fel, hogy ez a belsőfül-csont különösen sok örökítőanyagot tartalmaz, és hogy ebből az emberek és a medvék esetében is jól konzervált régi DNS nyerhető ki.

A barlangi medvék valószínűleg olyanok voltak, mint holmi nagy és nehézkes felépítésű barnemedvék. Elsősorban növényekkel táplálkoztak. 25 ezer éve haltak ki, feltehetően a vegán étrendjük, illetve az azt elpusztító fagy miatt. A DNS-üket először 2005-ben sikerült szekvenálni.

Két barlangi medve maradványa Ausztriából származik, ugyanúgy, mint a barlangi medvékkel egy időben élt barnamedve csontjai is. Ezen kívül a kutatók szekvenálták ma élő barna-, fekete- és jegesmedve, illetve pápaszemes medve és panda örökítőanyagát is. A kutatást Alex Barlow, a Potsdami Egyetem munkatársa vezette.

A DNS-szekvenálás alapján kiderült, hogy a barnamedvék és a barlangi medvék egykor legalább alkalmanként párosodtak és keveredtek egymással. Ahogy a 41 ezer éve élt barnamedvében, úgy a közelmúltban élt példányban is fellelhető a barlangi medve örökítőanyaga – előbbi örökítőanyagának 2,4 százaléka, utóbbi DNS-ének 0,9-1,8 százaléka egyezik meg a barlangi medvéével. A közös utódok eszerint termékenyek voltak, különben az örökítőanyag-keveredés nem őrződött volna meg. A barlangi medvéknél is megtalálhatók a barnamedve génjei, bár kisebb mértékben.

Mivel az egyes állatoknál a barlangi medvék örökítőanyagának különböző részei jelentkeztek, a DNS egy jelentős része valószínűleg megtalálható a mai barnamedve-populációban. A barlangi medvék tehát nem haltak ki teljesen

– állítják a kutatók.

Azt, hogy a barlangi medve génjei a barnamedvének előnyt jelentett-e az evolúció során, ahogyan a neandervölgyi ember immunrendszerének génjei előnyt jelentettek a modern ember számára, nem tudni – mondta Pinhasi.