Tudományosan hülyeség az EU nyári időszámítási terve

Az Európai Unió lakosságának kevesebb mint egy százaléka, nagyjából 3,8 millió ember az 512 millióból arra szavazott, hogy el kellene törölni az évente kétszer esedékes óraátállítást. Ez még rendben is lenne, az orvosok is rossznak tartják az óraátállítást, ami rengeteg stresszel jár, a Magyar Alvás Szövetség ezzel kapcsolatos álláspontját már közzétettük.

Az Európai Parlament azt is megtudakolta a kérdőívében, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnénk-e állandósítani. Ez nagyon elhamarkodott dolog volt. Teljesen nyilvánvaló, hogy a nyárnak jobb az általános megítélése, mint a télnek. Hiába nincs köze az időszámításnak az időjáráshoz, az embereknek erről a kérdésről nagy eséllyel a nyaralás, a strand és a pihenés ugrott be a legtöbb válaszadónak, míg a télről a szürke, fagyos, latyakos mocsok.

Európát szűkebben értelmezve, csak az uniós tagállamokat figyelembe véve három jelentős időzónát különböztetünk meg:

• nyugat európai, greenwich-i idő (GMT/UTC téli, UTC+1 nyári)
• közép-európai idő (CET, UTC+1 téli, UTC+2 nyári)
• kelet-európai idő (UTC+2, UTC+3 nyári)

Ehhez képest van egy tudományosabb eloszlása a különböző időzónáknak, a világot 15 hosszúsági fokonként 24 sávra osztották fel. Ez felel meg nagyjából annak, hogy a valóságban mikor van dél, mikor kel fel és nyugszik a nap. Politikai okokból nem igazodnak ehhez az országok, hiszen gazdaságilag hasznos, hogy az egymással szoros kapcsolatot ápoló országok egy időzónában tartózkodjanak.

Most nézzük, mit is jelent a tudományosan kijelölt időzónától való eltérés. Téli időszámításnál az uniós tagállamok túlnyomó többségében legfeljebb 30 perc az eltérés a valódi dél és a törvényi meghatározás, az órák által mutatott 12:00 között. Nyári időszámítás alatt ugyanezen országokban akár másfél óra is lehet a különbség, míg Spanyolországban és Franciaországban a természetes dél és az óra mutatói közötti különbség akár két és fél órát is elérheti. 

A valóságtól pedig nem jó eltérni, éppen ezt kifogásolják az alváskutatók, elvégre az alvás és az ébrenlét ideje, a cirkadián ritmus a természet körülményeihez igazodott, és az éjfél előtt alvással töltött órák duplán számítanak, ezek különösen fontosak. Az alvást kutató orvosok javaslatai alapján a reggeli korai kezdéssel kéne még kezdeni valamit, mert akik reggel fél kilenc előtt kezdik az iskolai tanórákat, azoknál nagyobb a szorongás és a depresszió kockázata. Akik viszont később kezdenek tanulni, lényegesen jobban teljesítenek – mondta el nekünk G. Németh György egyetemi docens, a Budapesti Alvásközpont vezetője.

Arra a felvetésünkre, hogy a természethez való igazodás jegyében akár UTC+1:30 időzónát is választhatna Magyarország, a kutató rámutatott, hogy az országok közti kapcsolatokat, az Unión belüli egységet igencsak megzavarná ez a lépés. Akár úgy is dönthetne a magyar kormány, hogy a keleti blokkhoz (UTC+2) csatlakozunk, amelyben Románia, Bulgária és Finnország van, ám gazdasági szempontból hátrányos lehet, ha más időzónában vagyunk, mint a szomszédaink és a németek.

Az pedig már a keleti-nyugati kötődés és az időzónák kérdésén is túlmutat, hogy  Magyarország miért az északi életvitelhez alkalmazkodott, és nem a mediterránhoz. G. Németh György elmondta, hogy a déli államokra jellemző ebéd utáni rövid alvás, egy csupán 20-30 perces sziesztázás bizonyítottan sok előnnyel járna, jó hatással lenne a kreativitásra.

	Téli időszámításnál napkelte / napnyugta állandó GMT + 1	Nyári időszámításnál napkelte / napnyugta állandó GMT + 2
Január 21.	7:23 / 16:28	8:23 / 17:28
Február 21.	6:40 / 17:16	7:40 / 18:16
Március 21.	5:46 / 17:57	6:46 / 18:57
Április 21.	4:45 / 18:41	5:45 / 19:41
Május 21.	4:00 / 19:21	5:00 / 20:21
Június 21.	3:46 /  19:45	4:46 /  20:45
Július 21.	4:08 / 19:32	5:08 / 20:32
Augusztus 21.	4:47 / 18:46	5:47 / 19:46
Szeptember 21.	5:29 / 18:45	6:29 / 19:45
Október 21.	6:11 / 17:46	7:11 / 18:46
November 21.	6:57 / 16:02	7:57 / 17:02
December 21.	7:29 / 15:55	8:29 / 16:55

Hogy hagynak-e minket aludni nap közben, az inkább a vállalati kultúrán múlik, és ez biztosan nem változik meg egyhamar.

Az óraátállítással kapcsolatban uniós forrásoktól azt tudtuk meg, hogy a felmérésről készült végleges jelentés a következő hetekben jelenik meg, és ebben talán benne lesz az is, hogy kik és mely országokból pártolták a nyári időszámítást. Azt is elmondták nekünk, hogy az aktuális tervek szerint csupán az évenkénti két óraátállítás eltörlését fogja javaslatként megfogalmazni az Európai Bizottság. Mivel most a tagállamok joga dönteni arról, hogy melyik az időzónához tartoznak, ugyanígy választhatják majd ki azt is, hogy a téli vagy nyári időszámítást szeretnék-e állandósítani. Az EU-s forrásaink szerint még korai ezzel kapcsolatban spekulálni, ugyanakkor a Bizottságnak az is célkitűzése, hogy az Unió területén egységes maradjon az idő.