Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Brutális kánikulák jönnek hazánkba, térképen a megfövő megyék

DMOHA20170622011
2018.09.28. 14:10

Lehet, hogy a szöcskeegerek és a földibagolylepkék európai elterjedését mégis ki lehetett volna hagyni, és a mangánércbányászati meddők is biztos elfértek volna kisebb méretarányban – ábrándoztam hónom alatt Magyarország nyomdameleg, háromkilós nemzeti atlaszával a biciklin egyensúlyozva. Én is azok közé a térképmániás gyerekek közé tartoztam, akik alsó triásznyi időket lennének képesek eltölteni az olasz autópálya-hálózat tanulmányozásával, 426-szor rajzoltam újra az európai határokat, az ágyam felett pedig poszterek helyett egy leselejtezett, régi iskolai térkép volt a Baltikumról.

Magyarország Nemzeti Atlasza
Magyarország Nemzeti Atlasza
Fotó: MTA

A most megjelent atlasz hamarosan ott lesz minden iskolai könyvtárban, és ott is marad valószínűleg jó sokáig. Nem csak a mérete miatt: tartalmilag is időtállónak kell lennie, hasonlóan átfogó magyar nemzeti atlasz ugyanis a rendszerváltás körül született utoljára, így egy-két évtizedig biztosan ez a mostani lesz a referenciamű. Vagy ötszázan vettek részt 2013 óta az elkészítésében. Jóval több ez a hagyományos értelemben vett, döntően térképlapokból álló atlasznál: részletes fejezetek taglalják a Kárpát-medence természetföldrajzát a geofizikától a természetvédelemig. Inkább enciklopédia jellegű mű, ehhez hasonló oldalpárokkal:

Ez csak az első, a természetföldrajzi darabja a négykötetesre tervezett vállalkozásnak, lesz társadalom-, gazdaság- és politikai földrajzi atlasz is. Minthogy az egész projektet az Emmi támogatta, az Akadémián tartott ünnepi bemutatón ott volt Lovász László MTA-elnök mellett Kásler Miklós emberminiszter is – az MTA körüli politikai csatározás közben nem is győzte senki eléggé hangsúlyozni, milyen szép példája ez az akadémikusok és a kormány közötti együttműködésnek.

Teljesen nyilvánvaló volt, hogy már nem sokan vesznek kézbe ekkora papíralapú könyvet, az ágyban veszélyes is, hogy ráborul az emberre

– mondta a bemutatón az atlaszt főszerkesztő Kocsis Károly. A hasonló kiadványoknál persze még mindig ott van a reprezentációs szempont is, az MTA Földrajztudományi Intézetének vezetője szerint ráadásul a papír mégiscsak tartós, „miközben ki tudja, 180 év múlva mi lesz a digitális tartalmakkal”. Ki tudja, de ma azért mégis az a legfontosabb, hogy a kötetet, ha már állami pénzből készült, feltették a netre is.

Az online változat (itt kell a tartalom fülre kattintani a tartalomért) teljesen ingyenes, és bár az remek, hogy a fejezeteket pdf-ben le lehet tölteni, mást sajnos nem tud, ami 2018-ban azért rettentően fapados. Van ígéret egy interaktív verzióra, de fura, hogy nem ezzel kezdtek. A tanításban sem jönne rosszul, ha legalább a térképek külön-külön linkelhetők lennének.

A részletgazdagság miatt a középiskolás közeg a minimum, ahol ez az atlasztípus igazából jól használható. A szerkesztők azt mondják, „a művelt átlagember” szintjét próbálták belőni. Én ezzel együtt csináltam egy gyorstesztet a nyolcadikos fiamon, és bár a szöveggel művelt átlagemberként sem törődött, egy csomó, neki újszerű térképre rögtön rácuppant. Mondjuk a parlagi sas és a kerecsensólyom földrajzára meg arra az ismeretlen Magyarországra, amit a vörös- és a sárgahasú unkák élőhelyei rajzolnak ki:

Rácsodálkozott, hogy a Duna és a Dunántúl vizei kémiai és ökológiai szempontból is mennyivel jobb állapotban vannak a Tisza mellékfolyóinál, és főleg a térképre helyezett hazai időjárási rekordokra. Tegye fel a kezét, aki tudta, hogy Békésszentandrás a legszárazabb magyar település (a sört nem számítjuk) , vagy hogy Siófokon 31 fokos pisi is volt már a Balaton. És az megvan, hogy Mátranovák az igazi magyar homályzóna, akár évi 244 ködös nappal?

Az éghajlatról szóló fejezet a rekordokon túl is nagyon informatív. Nemcsak az derül ki belőle, hogy Szeged helyett valójában a Viharsarok, vagy akkor már Békéscsaba a napfény városa (>évi 2150 napfényes óra), de a klímaváltozásról is rengeteg jól áttekinthető adatot nyújt. Pontosan látszik, hogy az ország középső területein és a Dél-Alföldön nő leginkább a kánikulai napok száma (és a neheze még csak most jön), és hogy míg a harmincas évek előtt még nagyon kiterjedtek voltak a mérsékelten hűvös éghajlati körzetek az országban, ilyenek mára lényegében csak a hegyvidékeken maradtak.

Közben, bár a hatvanas-hetvenes években is még csak nagyon kis területek tartoztak a nálunk legszélsőségesebb, meleg-száraznak nevezett éghajlati körzetbe, ma már vagy az ország fele, az Alföld nagy része így jellemezhető.

A jövőre nézve az atlaszban kétféle klímaszimulációt mutatnak be. A csapadék várható alakulása a Kárpát-medencében különösen bizonytalan, aminek az egyik oka, hogy tőlünk északra általában több, délre pedig kevesebb esőt várnak a következő évtizedekre, és nem igazán tudni, hogy az ellentétes hatások hogyan fognak nálunk lecsapódni. Bár az éves csapadékeloszlás változhat (a várakozások szerint a nyarak aszályosabbak, a tavasz és az ősz nedvesebbek lehetnek), ezek nagyjából akár ki is egyenlíthetik egymást. Jóval egyértelműbb és riasztóbb ugyanakkor a felmelegedés. Az atlaszban bemutatott mindegyik modell komoly hőmérséklet-emelkedéssel számol: 2021–50-re 1-2 fokos, 2071–2100-ra 3-4 fokos növekedést várnak az évi középhőmérsékletben a referenciaidőszakhoz (ez az 1961–90 közötti átlag) képest. Ráadásul éppen nyáron várható a legnagyobb növekedés. Augusztusban a melegedés átlagos mértéke a 6 fokot is elérheti az évszázad végére: ha így alakul, 21 helyett 27 fok körül lesz az augusztusi átlag, az éjszakákat is beleszámítva – nem hiszem, hogy nagyon hangsúlyozni kellene, ez mennyire brutális.

Az évi középhőmérséklet várható változása Magyarországon két modellszámítás szerint.
Az évi középhőmérséklet várható változása Magyarországon két modellszámítás szerint.
Fotó: MTA / Csillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet

Bár mindig hangsúlyozni kell az előrejelzések bizonytalanságát, érdemes figyelni a veszélyek területi különbségeire. A magyar szakértők szerint nincs olyan hazai táj, ahol a várható éghajlatváltozás ne fenyegetné számottevő mértékben a jelenlegi természetközeli élőhelyek, erdőségek, szántóföldi kultúrák növényzetét. De amíg az ország középső-déli részén különösen nagy a veszély, az Északi-középhegység, sőt, az Alföld északkeleti része is relatíve jobb helyzetben van. Azt már én teszem hozzá, hogy ez alapján a klímaváltozásnak lehet olyan hatása is, hogy az ország jelenleg legszegényebb vidékei a következő évtizedekben fokozatosan felértékelődnek majd.

Tájak éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége a 21. század végéig.
Tájak éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége a 21. század végéig.
Fotó: MTA / sillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet

Nekem laikusként az ökológiai állapotról, a növényzet változásairól szóló térképek is újszerűek és izgalmasak voltak. El tudok képzelni persze olyat, akinek nem párásodik el a szemüvege a sziklai illatosmoha elterjedését mutató térképektől, de a parlagfű még őt is érdekelheti. Az erdőknél külön ábrán láthatjuk a természetszerű és a telepített erdőket, és történeti térképek mutatják, hogyan jutottunk el oda, hogy a természetes növényzeti örökség legalább 90 százalékát elvesztettük a Kárpát-medencében. Még egyetlen információ az atlaszból: a „sztepp” mint klímazóna idáig nem volt jelen Magyarországon, ezekben az években jelenik meg, és fog terjedni elképesztő tempóban. A század második felében ekkora (a sárgával jelzett) terület lesz sztyepp, miközben a bükkösök teljesen eltűnnek Magyarországról, és a tölgyesek is egészen visszaszorulnak:

A növényzeti klímazónák változásai.
A növényzeti klímazónák változásai.
Fotó: MTA / Csillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet

Magyarország Nemzeti Atlasza szép, díszes kiadvány, olyan, amilyennek egy szakma örülni szokott, és korszakjellemzőnek tartja, és amit szerintem akár gyerekek is szívesen nézegethetnek. A tartalma azonban valójában nagyon ijesztő: tényszerű és precíz látlelet esztétikus kivitelben egy folyamatról, amit inkább csak tehetetlenül vagyunk kénytelenek dokumentálni. Hogy 2180-ban lát-e ebből még valaki valamit, lehet, hogy fontosabb, mint az, hogy díszkiadásban vagy barlangrajzon. De fejezzük be valami széppel – a Kárpát-medence tágabb térségének vízgyűjtő rendszerei, csak mert érdek nélkül tetszik:

A Kárpát—Pannon-térség vízgyűjtő területei.
A Kárpát—Pannon-térség vízgyűjtő területei.
Fotó: MTA / Csillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)