„Nincs Isten” – a síron túlról üzent Stephen Hawking
További Tech-Tudomány cikkek
-
Hatalmasat bakizott az Apple Intelligence, azt állította, Luigi Mangione lelőtte magát - Egy eddig még nem látott Androidot fejlesztett a Google, azt is tudni már, min futhat majd
- Felfedezték a gekkók hatodik érzékét
- Olyan új funkciót kapott az Amazon Prime Video, amit az összes streamingplatform irigyel
- Felkavarja az állóvizet az Asus laptopja
Stephen Hawking posztumusz üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a tudomány és az oktatás világszerte veszélyben van. A tudós halála előtt felvett szavait hétfőn, utolsó könyve londoni bemutatóján játszották le.
A 76 éves Hawking márciusban hunyt el, utolsó könyve, a Brief Answers To The Big Questions (Rövid válaszok a nagy kérdésekre) az emberiség nagy kérdéseire fogalmazza meg a válaszait, és olyan témákat érint, mint Isten létezése, a világ keletkezése, el kell-e hagynia a Földet az emberiségnek, hogy fennmaradjon, létezik-e más intelligens élet az univerzumban, vagy az időutazás lehetősége.
A londoni Tudomány Múzeumában tartott könyvbemutatón elhangzott felvételen Hawking arra figyelmeztetett, hogy a tudomány és az oktatás világszerte „nagyobb veszélyben van, mint valaha". Az elméleti fizikus Donald Trump amerikai elnök megválasztását és a 2016-os brit brexitszavazást „a szakértők, s köztük a tudósok elleni globális lázadás részeként" idézte.
Hawking elismerte, hogy a tudománynak számos komoly problémával kell szembenéznie a világon, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés, a fajok kihalása, az erdőirtás és az óceánok pusztulása, ugyanakkor továbbra is arra biztatta a fiatalokat, hogy „nézzenek fel a csillagokra, és ne a lábuk elé". „Próbáljátok megérteni, amit láttok, és gondolkodjatok róla, hogyan keletkezett az univerzum. Fontos, hogy ne adjátok fel. Engedjétek szabadjára a képzeleteteket. Formáljátok a jövőt" – üzente a tudós.
A Brief Answers To The Big Questions, amelyet a The Daily Telegraph kritikusa „egy csodálatos elme briliáns kis könyvének" nevezett, hétfőn jelent meg. A könyvön Hawking tavaly kezdett el dolgozni, de már nem jutott a végére. Halála után gyermekei és tudós kollégái Hawking hatalmas munkásságának anyagaiból merítve fejezték be a könyvet.
„Bizonyos kérdéseket rendszeresen feltettek neki. A könyv pedig megkísérli összefoglalni a legjobban definiált, legvilágosabb, legautentikusabb válaszait" – mondta el lánya, Lucy Hawking a bemutatón. A könyvben a következő tíz kérdés és a rájuk adott hawkingi válasz szerepel:
- Van Isten? „Nincs Isten. Senki sem irányítja az univerzumot."
- Hogyan kezdődött ez az egész? „Egy forró ősrobbanásban."
- Van máshol intelligens élet az univerzumban? „Vannak értelmes létformák odakint. Óvatosnak kell lennünk a velük való kapcsolatba lépéskor, míg nem fejlődtünk egy kicsit magasabb szintre."
- Meg tudjuk jósolni a jövőt? „Nem és igen. Elviekben a természet törvényei megengedik, hogy megjósoljuk a jövőt, de gyakorlatban túl nehéz ezt kivitelezni."
- Mi van egy fekete lyuk belsejében? „Kétségkívül nem jó dolog belezuhanni egy fekete lyukba. Ha csillagtömegnyi lyukról van szó, még azelőtt spagettit csinál belőled, hogy elérnéd a szélét."
- Lehetséges az időutazás? „Jelenlegi ismereteink alapján nem zárható ki, hogy lehetséges visszautazni a múltba."
- Túl fogjuk itt élni a Földön? „A jelenlegi világrendnek van jövője, de az nagyon más lesz."
- Kolonizálni kell az űrt? „Azt hiszem, hogy száz éven belül képesek leszünk bárhová eljutni a Naprendszerben."
- Okosabb lesz a mesterséges intelligencia (AI) nálunk? „Egy megfelelő célok szolgálatába állított szuperokos AI rendkívül hasznos lesz, de ha a céljai eltérnek ettől, akkor nagy bajban leszünk."
- Hogyan formáljuk jövőnket? „Ne feledjünk a csillagokba nézni és ne a lábunkra."
A könyvben Hawking egyebek mellett részletesen kifejti, hogy nézete szerint az emberiségnek nincs más választása, mint elhagyni a Földet, ha nem akarja kockáztatni a "megsemmisülést", és azt jósolta, hogy a számítógépek a következő száz év alatt túlnőnek az emberi intelligencián, de "meg kell győződnünk arról, hogy a számítógépek céljai a miénkhez igazodnak" – idézett a könyv válaszaiból a Phys.org.
Hawking úgy vélte, hogy az emberi fajnak fejlesztenie kell mentális és fizikai tulajdonságait, de a genetikailag módosított szuperemberek, akik nagyobb memóriával és betegségekkel szembeni védettséggel rendelkeznek, veszélyeztethetik a többieket.
A tudós válaszai között azt is megfogalmazta, hogy mire az emberek rájönnek, mi történik a klímaváltozással, talán már túl késő lesz. Hawking szerint Isten nem létezik, nincs megbízható bizonyíték a túlvilágra, az emberek a világra gyakorolt hatásuk és továbbadott génjeik révén élnek tovább. A következő ötven évben megértjük majd, hogyan kezdődött az élet – vetítette előre a tudós, aki úgy gondolta, hogy addigra azt is felfedezhetjük, hogy létezik-e máshol is élet az univerzumban.
Hawking több mint ötven évig küzdött egy gyógyíthatatlan motoros neuronbetegséggel, az amiotrófiás laterálszklerózisal, ami miatt megbénult, és csak egy számítógépen keresztül, beszédszintetizátorral tudott kommunikálni környezetével. Hamvait júniusban helyezték el a Wesminster Abbey-ben, Charles Darwin és Isaac Newton síremléke között. (MTI/Daily Mail)
(Borítókép: Vetítés a könyvbemutatón - fotó: Adrian Dennis / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
