Szombat hajnalban indul Európa a Merkúrra
Ha nem jön közbe sem műszaki, sem extrém időjárási akadály, akkor október 20-án, magyar idő szerint szombat hajnalban, 3:45-kor útnak indulhat a kourou-i űrközpontból egy Ariane 5 rakétán az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) kooperációjában készült BepiColombo.
A különleges, három fő részből – egy hordozóból és két műholdból – álló űreszköz várhatóan 2025-ben érkezik meg a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz, ahol a két szonda leválik róla, hogy a szélsőségesen forró bolygó körül keringve gyűjtsön adatokat. A nagyobbik szonda, az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO) többek között nagy látószögű és teleobjektíves kamerákkal fényképezi majd a bolygót, lesz rajta infravörös, ultraibolya, gamma, röntgen és neutron spektrométer, valamint egy olyan teleszkóp, amivel a Földre potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet észlelni és megfigyelni. A kisebbik, a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) nevű orbitere egyebek mellett a bolygó mágneses mezőjét tanulmányozza majd, de különféle kamerákkal is fel lesz szerelve.
A Merkúr a NASA Messenger űrszondájának felvételén
Fotó: NASA / JHU Applied Physics Lab / Carnegie Inst. Washington
"A Merkúr a szélsőségek bolygója, és eljutni odáig egy sor különleges technikai és navigációs megoldást, valamint műveleti szakértelmet igényel" – mondta Paolo Ferri, az ESA európai űrközpontjának (ESOC) vezetője. "Miután elhagyta a Földet, az űrhajó kilencmilliárd kilométert fog megtenni hét év alatt, kilenc bolygóközeli elrepülést hajt majd végre 60 km/másodperces sebességgel, hogy végezetül elérje a naprenszer belső részének legkevésbé ismert bolygóját."
A start utáni első órák és napok lesznek a legkritikusabbak a küldetés szempontjából, ezekre készülve hajtottak végre a héten egy sor szimulációt és gyakorlatot az ESA szakemberei, mérnökei. A mérnökök ezt az időszakot LEOP-nak nevezik (Launch and Early Orbit Phase), ez idő alatt kell a hordozórakétáról leváló BepiColombót stabilan működőképes állapotba hozni és a tervezett pályára állítani, kulcsfontosságú részei – a hajtóművek, a napelemtáblák, az antennák – ekkor kell hogy aktiválódjanak. Ha minden stimmel, akkor hagyhatja el a Föld körüli pályát a bonyolult űrszerkezet, aminek első úticélja a Vénusz lesz, hogy mellette elhaladva, a parittya-hatást kihasználva gyorsuljon majd föl nagy sebességre.
Start utáni leválás a hordozórakéta utolsó fokozatáról
Fotó: ESA/ATG medialab
A BepiColombo az emberiség harmadik küldetése lesz a Merkúrhoz: a NASA Mariner 10 szondája 1974 és 1975-ben háromszor is elhaladt a bolygó mellett (az első közeli képeket a Merkúrról neki köszönhetjük), majd 2011-ben a NASA Messenger szondája bolygó körüli pályára is állt, alaposan körbefényképezve azt. A két új szondától az várható, hogy az általuk gyűjtött adatok révén a kutatók többet tudhatnak meg a Merkúr történetéről, összetételéről, és úgy általában a Naprendszer belső bolygóinak keletkezéséről.
Nyitókép: ESA/ATG / NASA/JPL
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
