
Elindult a Merkúrhoz a magyarok által is fejlesztett űrszonda
További Tech-Tudomány cikkek
-
Videón, ahogy az indítás után 40 másodperccel felborul Európa első orbitális rakétája
- Elmaradt az áttörés, kudarcba fulladt Európa első orbitálisrakéta-kísérlete
- Megrázó dolgot derített ki a felhasználókról az OpenAI
- Itt az újabb csavar, mégsem dőlt el az óraátállítás sorsa
- Akár milliók DNS-e kerülhet rossz kezekbe
Elindult szombat hajnalban az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.
Magyar részvétellel megy az európai űrszonda a Merkúrhoz
A BepiComombóra tucatnyi műszere és tudományos kísérlete közül magyar kutatók két műszer és egy szimulációs környezet kifejlesztésében vettek részt.
A szondát szállító Ariane 5 típusú, európai gyártmányú hordozórakétát közép-európai idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor indították útnak a Francia Guyanában található kourou-i űrközpontból, írja az MTI. A 6,4 méter magas és 4,1 tonna tömegű szonda a tervek szerint 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz, a naprendszer legkisebb, és a Naphoz legközelebbi bolygójához.

Mint arról már írtunk, ott a két fő szonda (plusz egy árnyékolóegység) leválik róla, hogy a szélsőségesen forró bolygó körül keringve gyűjtsön adatokat. A nagyobbik szonda, az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO) többek között nagy látószögű és teleobjektíves kamerákkal fényképezi majd a bolygót, lesz rajta infravörös, ultraibolya, gamma, röntgen és neutron spektrométer, valamint egy olyan teleszkóp, amivel a Földre potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet észlelni és megfigyelni.
Szombat hajnalban indul Európa a Merkúrra
Európai és Japán közös, BepiColombo nevű küldetése két szondát juttat a forró bolygó körüli pályára. Ez lesz az emberiség 3. küldetése a Merkúrhoz.
A kisebbik, a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) nevű orbitere egyebek mellett a bolygó mágneses mezőjét tanulmányozza majd, de különféle kamerákkal is fel lesz szerelve. Ha minden jól megy, a két szonda küldetése legalább egy évig tart és egy évvel meg is hosszabbíthatják, amennyiben a műholdak műszaki állapota (és a költségvetés) ezt lehetővé teszi.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont pénteki cikke részletesen bemutatja a BepiColombo küldetést, a cikkből sok egyéb mellett megtudhatjuk azt is, hogy a BepiComombóra telepített tucatnyi műszer és tudományos kísérlet közül magyar kutatók két műszer és egy szimulációs környezet kifejlesztésében vettek részt.
A szondát Giuseppe „Bepi" Colombo olasz matematikusról és mérnökről nevezték el.
