Folyékony nitrogén mentheti meg a gesztenyét
A legkülönbözőbb növényfajok génállományát őrző nagy génbankokat, mint a Spitzbergákon lévőt, az egész földi életvilág megőrzésében kulcsfontosságúnak szokták gondolni, hiszen ezekben elvileg klímaváltozás- és fagybiztosan tárolják a növénymagokat, és ezzel a géneket. Az antropocén korban az ember elképesztő ütemben és mértékben pusztítja a természeti diverzitást: világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok, annyira, hogy már minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás.
Arról ritkábban esik szó, hogy a szokásos fagyasztásos technológiát nem minden fajnál lehet alkalmazni.
Nem minden növény szárított magja tárolható fagyasztóban a többi növényhez hasonlóan. Például a tölgyeknek és a gesztenyének olyan érzékeny magja van, hogy ha ezt kiszárítjuk, el is pusztul a növény
– hangsúlyozza Daniel Ballesteros, a Millennium Magbank krioprezervációs (fagyasztva tárolt) rendszerének munkatársa. A londoni székhelyű Millenium erre a problémára fejlesztett ki egy új laboratóriumi technológiát. Ennek lényege, hogy a mélyhűtéses megőrzés során kiemelik a növény embrióját a magból, majd folyékony nitrogénben hűtik le nagyon alacsony hőmérsékletre. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan fákat is, mint a tölgy, megőrizzék a jövő számára. Az új módszer a szakemberek szerint biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére is.
A kutatók szerint azonban további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a hagyományos magbankok mellett tökéletesítsék az új mélyhűtéses technológiát, és kialakítsák a megfelelő létesítményeket a tároláshoz. A Millennium Magbank jelenleg mintegy 40 ezer vadon élő növényfajt tárol szárítva, mínusz 20 Celsius fokon – írja az MTI.
(A Millenium Magbank tárolói az angliai Ardingleyben 2009-ben - fotó: Glyn Kirk / AFP)