Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Nem a génekben van a hosszú élet titka

2018.11.07. 13:51
A genetika jóval kisebb szerepet játszik a hosszú életben, mint idáig feltételezték – állapítja meg egy új kutatás, melyben többszázmillió ember adatait tanulmányozták. A környezet és az életmód fontosabb a szüleinktől kapott géneknél.

A genetikai és a környezeti tényezők szerepe az élettartamban ugyanúgy régóta vitatott, mint az intelligencia, a betegségekre való hajlam vagy a szexualitás kapcsán. Bár vannak a hosszú élettel kapcsolatba hozható gének, a kutatások többsége idáig is azzal számolt, hogy a genetika súlya kisebb: 30 százalék körülire szokták tenni a genetikai faktort, a többi inkább azon múlik, hol és hogyan élünk.

A Live Science-en is ismertetett új kutatás azonban ennél is csekélyebb szerepet tulajdonít a géneknek. Az elemzést tulajdonképpen a családfák népszerűsége és az internet tette lehetővé. A kutatók az egyik legnagyobb genealógiai honlap, az Ancestry hatalmas adatbázisát elemezték, azt vizsgálva, hogy a rokonok élettartama milyen statisztikai összefüggéseket mutat.

Közismert, hogy a hosszú élet „öröklődhet”: ha a nagyszüleink és a szüleink sokáig élnek, mi is magasabb valószínűséggel érhetünk el viszonylag magas kort. Ez azonban nem kizárólag a géneknek tulajdonítható, hiszen egy családon belül a környezeti faktorok, az étkezés, az életmód is többé-kevésbé hasonlíthat. Ezzel függ össze, hogy a házastársak életkora között is van szignifikáns összefüggés, noha köztük nincs szoros genetikai kapcsolat.

Sőt, mint a Genetics folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kimutatták, még a távolabbi nem vérrokonok, mint a sógorok vagy a házastársak unokatestvéreinek életkora is nagyobb valószínűséggel lesz hasonló. Hogy erre mi lehet a magyarázat? A kutatók szerint a „hasonló hasonlót választ” elve, melyet számos alkalommal igazolt már a házassági mintákkal foglalkozó társadalomtudomány: az, hogy hajlamosak vagyunk hozzánk hasonlót választani. A férj és feleség hasonlósága részben lehet genetikai is, de még inkább társadalmi: suba a subához, guba a gubához.

Ez a „házassági homogámia”, ami a modern társadalmakban is jól megfigyelhető, és ennyiben a házasságon keresztül szerzett rokonok életesélyei között is van hasonlóság. Ha erre a tényezőre is figyelnek, a genetikai meghatározottság még kisebbnek látszik: a friss kutatás eredménye szerint a főként amerikai adatokat tartalmazó nagy mintán mindössze hét százalék. Ha így van, 93 százalékban a táplálkozásunk, alvásunk, lelki folyamataink, egészséges vagy egészségtelen életmódunk a felelős azért, hogy előbb vagy utóbb halunk-e meg.