Szilvia
5 °C
16 °C

Nem a génekben van a hosszú élet titka

2018.11.07. 13:51
A genetika jóval kisebb szerepet játszik a hosszú életben, mint idáig feltételezték – állapítja meg egy új kutatás, melyben többszázmillió ember adatait tanulmányozták. A környezet és az életmód fontosabb a szüleinktől kapott géneknél.

A genetikai és a környezeti tényezők szerepe az élettartamban ugyanúgy régóta vitatott, mint az intelligencia, a betegségekre való hajlam vagy a szexualitás kapcsán. Bár vannak a hosszú élettel kapcsolatba hozható gének, a kutatások többsége idáig is azzal számolt, hogy a genetika súlya kisebb: 30 százalék körülire szokták tenni a genetikai faktort, a többi inkább azon múlik, hol és hogyan élünk.

A Live Science-en is ismertetett új kutatás azonban ennél is csekélyebb szerepet tulajdonít a géneknek. Az elemzést tulajdonképpen a családfák népszerűsége és az internet tette lehetővé. A kutatók az egyik legnagyobb genealógiai honlap, az Ancestry hatalmas adatbázisát elemezték, azt vizsgálva, hogy a rokonok élettartama milyen statisztikai összefüggéseket mutat.

Közismert, hogy a hosszú élet „öröklődhet”: ha a nagyszüleink és a szüleink sokáig élnek, mi is magasabb valószínűséggel érhetünk el viszonylag magas kort. Ez azonban nem kizárólag a géneknek tulajdonítható, hiszen egy családon belül a környezeti faktorok, az étkezés, az életmód is többé-kevésbé hasonlíthat. Ezzel függ össze, hogy a házastársak életkora között is van szignifikáns összefüggés, noha köztük nincs szoros genetikai kapcsolat.

Sőt, mint a Genetics folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kimutatták, még a távolabbi nem vérrokonok, mint a sógorok vagy a házastársak unokatestvéreinek életkora is nagyobb valószínűséggel lesz hasonló. Hogy erre mi lehet a magyarázat? A kutatók szerint a „hasonló hasonlót választ” elve, melyet számos alkalommal igazolt már a házassági mintákkal foglalkozó társadalomtudomány: az, hogy hajlamosak vagyunk hozzánk hasonlót választani. A férj és feleség hasonlósága részben lehet genetikai is, de még inkább társadalmi: suba a subához, guba a gubához.

Ez a „házassági homogámia”, ami a modern társadalmakban is jól megfigyelhető, és ennyiben a házasságon keresztül szerzett rokonok életesélyei között is van hasonlóság. Ha erre a tényezőre is figyelnek, a genetikai meghatározottság még kisebbnek látszik: a friss kutatás eredménye szerint a főként amerikai adatokat tartalmazó nagy mintán mindössze hét százalék. Ha így van, 93 százalékban a táplálkozásunk, alvásunk, lelki folyamataink, egészséges vagy egészségtelen életmódunk a felelős azért, hogy előbb vagy utóbb halunk-e meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?