A fél világon drasztikusan csökken a születésszám

1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során. 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent világszinten. Az egyes országok között óriásiak a különbségek. Nigerben átlagosan 7,1, Cipruson egy gyereket szülnek a nők – írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája 2,1 alá csökken, a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.

Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban

– mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora. A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban mindenhol már most is csökken a népesség, hiszen ezt a bevándorlás részben vagy egészben ellensúlyozhatja. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat.

A kutatók szerint – noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik –, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több helyen lesz alacsonyabb a születések száma.

A termékenységi ráta csökkenésének három fő oka van az összefoglaló szerint:

• az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek,
• könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek,
• egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon.

George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. Szerinte a munkahelyeknek számos változtatást kell bevezetniük, és újra kell gondolni a nyugdíjkorhatárt is. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy, noha a változás komoly kihívások elé állítja a társadalmakat, jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.