További Tech-Tudomány cikkek
- Sikerült megfejteni a csillagközi térből érkező titokzatos kódot
- Újabb érvágás érheti az Apple-t, betilthatják egyik népszerű készülékük forgalmazását
- Különös hatással van a tengerek életére a Mars
- Szépen lassan Androidot csinál az iOS-ből az Apple
- Bemutatták a jövő légvédelmét: lövésenként 4700 forintért bármit leszed a Sárkánytűz
Ha minden a tervek szerint halad, akkor valamikor ezen a héten bocsájtják fel a kaliforniai Vandenberg légibázisról az Európai Űrügynökség diákműholdját, az ESEO-t. A European Student Earth Orbiter megalkotásán tizenkét európai diákcsapat dolgozott az ESA Oktatási Irodájának irányítása alatt, különféle műszereket, alkatrészeket fejlesztve a közösen összerakott műholdhoz, a SITAEL olasz űripari cég gondozásában készült műhold utolsó tesztjei sikerrel zárultak az ősszel.
Magyar részről három csapat is részt vett a kooperatív munkában:
- A TriTel sugárzás-dózismérő egy továbbfejlesztett változatát az Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportja készítette. A háromtengelyű szilícium detektoros műszer a Föld légköre fölötti sugárzási környezetet vizsgálja majd, a kozmikus és a Naptól eredő sugárzást egyaránt detektálva. A műszer korábbi változatai emberes űrrepülések alkalmával már bizonyítottak, de ez a mostani lesz az első alkalom, hogy műholdra telepítve automata üzemmódban dolgozik majd.
- A Langmuir-szonda (LMP) nevű műszert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói fejlesztették. Az LMP-vel a Föld ionoszférájában keletkező plazma (nagy energiájú töltött gázrészecskék) viselkedését, a naptevékenység és a földi ionoszféra kapcsolatát tanulmányozzák majd. A BME mérnökhallgatói meglévő technológiákat alakítottak át a projekt igényei szerint, egyben megismerkedve a műholdfejlesztés különböző fogásaival.
- Ugyancsak a BME-n fejlesztették a műhold központi energiaelosztó egységét (PDU), ami létfontosságú ahhoz, hogy minden műszer és alkotórész megfelelő módon működjön a küdletés ideje alatt. Az BME-n fejlesztett PDU-val egy újfajta űrben is használható integrált áramszabályozó processzort (ICL – Integrated Current Limiter) is tesztel majd az ESEO műhold.
A félmázsás, alapból féléves (jó esetben másfél éves) élettartamra tervezett műhold két fő részből áll: alul találhatóak a tudományos mérőberendezések valamint a meghajtórendszer, míg fölül a fedélzeti számítógép, az akkumulátorok és egyéb, a működéshez szükséges főbb részek. A kész, teljeskörűen letesztelt műhold október utolsó hetében indult útnak Amerikába, hogy a SpaceX űripari magáncég egy Falcon 9-es rakétájával 500 kilométer magas, kör alakú, napszinkron Föld körüli pályára állhasson. Az ESEO-projektet a kétezres évek elején kezdték előkészíteni, a műhold tervezésén, fejlesztésén és megépítésén több generációnyi diák, összességében több száz hallgató dolgozott.
Az ESEO-t csoportosan lövik majd föl, kilencven mikro- és nanoműholddal együtt valamikor november 22 és 25 között a kaliforniai Vandenberg légibázisról. Az ESA arra biztatja a rádióamatőröket, hogy a start után kb. két és fél órával próbálják meg a műhold rádiójeleit befogni (a rakéta föllövése után 2 óra 13 perccel aktiválódnak a műhold rendszerei, és két perccel később küldi az első 437,00 MHz-es rádiójeleket a Földre.)