Hella
14 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

13
+1
4
+2
2
+2
1
+1
1
-2
FIDESZ-KDNP
63
13
52.77%
JOBBIK
21
1
6.34%
MSZP-PÁRBESZÉD
48
1
6.59%
DK
36
4
16.03%
LMP
28
0
2.16%
MOMENTUM
21
2
9.80%
MI HAZÁNK
63
0
3.29%
MKKP
6
0
2.60%
MUNKÁSPÁRT
5
0
0.42%

Részvétel

Magyarország: 43.37%, Mo: 43%,
Budapest: 52.51% Bp: 53%

Magyarország

Budapest

Európai parlament

Párt neve
2014
2019
EPP
221
179
S&D
191
150
ECR
70
58
ALDE&R
67
107
GUE/NGL
52
38
Zöldek/ESS
50
70
EFDD
48
56
ENF
52
58
NI
0
7
Egyéb képviselők
0
28

Pár napon belül föllőhetik az európai diákműholdat

44094424340 4511127902 k
2018.11.19. 14:06

Ha minden a tervek szerint halad, akkor valamikor ezen a héten bocsájtják fel a kaliforniai Vandenberg légibázisról az Európai Űrügynökség diákműholdját, az ESEO-t. A European Student Earth Orbiter megalkotásán tizenkét európai diákcsapat dolgozott az ESA Oktatási Irodájának irányítása alatt, különféle műszereket, alkatrészeket fejlesztve a közösen összerakott műholdhoz, a SITAEL olasz űripari cég gondozásában készült műhold utolsó tesztjei sikerrel zárultak az ősszel.

Magyar részről három csapat is részt vett a kooperatív munkában:

  • A TriTel sugárzás-dózismérő egy továbbfejlesztett változatát az Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportja készítette. A háromtengelyű szilícium detektoros műszer a Föld légköre fölötti sugárzási környezetet vizsgálja majd, a kozmikus és a Naptól eredő sugárzást egyaránt detektálva. A műszer korábbi változatai emberes űrrepülések alkalmával már bizonyítottak, de ez a mostani lesz az első alkalom, hogy műholdra telepítve automata üzemmódban dolgozik majd.
  • A Langmuir-szonda (LMP) nevű műszert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói fejlesztették. Az LMP-vel a Föld ionoszférájában keletkező plazma (nagy energiájú töltött gázrészecskék) viselkedését, a naptevékenység és a földi ionoszféra kapcsolatát tanulmányozzák majd. A BME mérnökhallgatói meglévő technológiákat alakítottak át a projekt igényei szerint, egyben megismerkedve a műholdfejlesztés különböző fogásaival.
  • Ugyancsak a BME-n fejlesztették a műhold központi energiaelosztó egységét (PDU), ami létfontosságú ahhoz, hogy minden műszer és alkotórész megfelelő módon működjön a küdletés ideje alatt. Az BME-n fejlesztett PDU-val egy újfajta űrben is használható integrált áramszabályozó processzort (ICL – Integrated Current Limiter) is tesztel majd az ESEO műhold.

A félmázsás, alapból féléves (jó esetben másfél éves) élettartamra tervezett műhold két fő részből áll: alul találhatóak a tudományos mérőberendezések valamint a meghajtórendszer, míg fölül a fedélzeti számítógép, az akkumulátorok és egyéb, a működéshez szükséges főbb részek. A kész, teljeskörűen letesztelt műhold október utolsó hetében indult útnak Amerikába, hogy a SpaceX űripari magáncég egy Falcon 9-es rakétájával 500 kilométer magas, kör alakú, napszinkron Föld körüli pályára állhasson. Az ESEO-projektet a kétezres évek elején kezdték előkészíteni, a műhold tervezésén, fejlesztésén és megépítésén több generációnyi diák, összességében több száz hallgató dolgozott.

Az ESEO-t csoportosan lövik majd föl, kilencven mikro- és nanoműholddal együtt valamikor november 22 és 25 között a kaliforniai Vandenberg légibázisról. Az ESA arra biztatja a rádióamatőröket, hogy a start után kb. két és fél órával próbálják meg a műhold rádiójeleit befogni (a rakéta föllövése után 2 óra 13 perccel aktiválódnak a műhold rendszerei, és két perccel később küldi az első 437,00 MHz-es rádiójeleket a Földre.)