- Tech-Tudomány
- hadihajó
- haditechnika
- haditengerészet
- brit királyi haditengerészet
- mesterséges intelligencia
- virtuális valóság
- kiterjesztett valóság
Mesterséges intelligencia irányíthatja a jövő csatahajóit
További Tech-Tudomány cikkek
- Dán kutatók bizonyították: nem moderálják az önkárosító tartalmakat az Instagramon
- Azokkal a gázokkal mentenék meg a földet, amelyek miatt pusztulás fenyegeti
- Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia
- Senki sem fog örülni az Apple karácsonyi ajándékának, emelkedik egy népszerű szolgáltatás ára
- Az ürülék és hányás lehet a dinoszauruszok egyik titkának kulcsa
A jövő hadihajóin a matrózoknak már fel sem kell szállniuk a fedélzetre, hogy elvezethessék a hajót. Az olyan technológiák, mint a virtuális szemüvegek és a mesterséges intelligencia egyre kevésbé igénylik az emberi jelenlétet, ugyanis a segítségükkel a hadihajók több ezer mérföldnyi távolságból is vezérelhetők. Valószínű, hogy a jövő hadihajó-fejlesztéseiben a legénység létszámának a csökkentése a és a technológia előtérbe helyezése meghatározó lesz – már csak azért is, mert így kisebb, de hatékony csatahajókat lehet tervezni, és kevesebb emberéletet kell kockáztatni.
A Telegraph cikke szerint a Brit Királyi Haditengerészet is fontolgatja, hogy AI-vel és VR-ral bővítsék ki a hadihajókat, így csökkentve a fedélzeten szolgáló matrózok létszámát – nagyjából úgy, ahogy a drónpilótáknak sem kell a pilótafülkébe ülniük. Azok a tengerészek, akiknek a munkája kiszervezhető a partokra – például a működtetéshez szükséges szenzorok vagy a fegyverrendszerek kezelői – az ellenség fegyvereinek hatótávolságán kívülről is végezhetik a munkájukat. De akár a kapitányok is a parton maradhatnak, és szárazföldi bázisokról irányíthatják a hadműveleteket.
A BAE Systems már hozzálátott, hogy ebbe az irányba mozdítsa el a brit hadiflottát.
A fedélzeti irányítóközpontokat, ahol a tisztek általában ülnek, egy ellenséges támadás könnyen leszedhetné, de egy szárazföldi irányítóteremben akár szabadon sétálhatnának a helyiségben.
– mondta a BAE Systems szóvivője.
Nem meglepő, hogy a hadiipar elsőként automatizált járművei a repülőgépek voltak. A repülőgépek rendszerint egy-két fővel repülnek, rövid utakat tesznek meg, ami alatt nem igényelnek karbantartást, és viszonylag könnyen pótolhatók.
A nagyobb hadihajókon viszont több tucat tengerész lát el több száz feladatot, hónapokon át a tengeren vannak, szakértők kellenek a karbantartásukhoz, és az áruk a félmilliárd dollárt is meghaladhatja. Az ilyen összetettségű feladatokat egy mesterséges intelligenciára vagy VR-ra épülő rendszerrel bajosan lehetne ellátni. Az is problémát jelenthet, ha az ellenfél megbénítja a hadihajókat, vagy a radarjeleiket használva bemérik őket, vagy olyan támadást indítanak ellenük, ami tönkreteszi a kommunikációjukat. Ilyenkor a szárazföldi legénység pont a kritikus pillanatokban nem tudná ellátni a feladatait.
A BAE Systems ennek ellenére is folytatja a kísérletezés az új technológiákkal. Már fejlesztettek egy kiterjesztett valóságra épülő rendszert (Officer of the Watch), ami a hajó biztonságáért felel, de a fedélzeten kívülről is használható, és a kezelőszemélyzet taktikai adatokat és más létfontosságú információkat jeleníthet meg a rendszerhez tartozó virtuális szemüvegen. A Microsoft Hololensre épülő eszközt a Királyi Haditengerészet Információs Hadviselés 2019 nevű hadgyakorlatán fogják bemutatni.
(Borítókép: A Brit Királyi Haditengerészet repülőgép-hordozója 2017. október 30-án. Fotó: Matt Cardy / Getty Images)
( The Telegraph | Popular Mechanics )