Palkovics békülni ment volna az MTA-ra, aztán meggondolta magát

Palkovics László miniszter eredetileg úgy tervezte, elmegy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendkívüli közgyűlésére, az akadémiai finanszírozás körül kialakult vita legutóbbi állomására, és már a beszéde is készen volt, amelyben békülékeny hangot ütött volna meg – írja a beszédet megszerző Atv.hu. A miniszter az utolsó pillanatban végül mégis úgy döntött, nem megy el.

A kormány és az MTA közötti konfliktus lényege, hogy a 2019-es költségvetési tervezetből kiderült, hogy a kormány teljesen átalakítaná a tudományfinanszírozást. A pénzosztást a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium venné át. Minderről az MTA vezetésével előzetesen nem egyeztettek. Az Akadémia szerint a terv veszélyezteti a kutatás függetlenségét és a tudomány szabadságát. A csütörtöki rendkívüli közgyűléshez vezető fejleményeket ebben az aktában foglaltuk össze.

Ahogy csütörtöki cikkünkben írtuk, békülés vagy kompromisszum helyett csak tovább éleződött a konfliktus: Palkovics végül arra hivatkozva mondta le a részvételt, hogy szerinte az Akadémia előkészítő anyagai méltatlanok az MTA közgyűléséhez, majd összehívott egy ellen-sajtótájékoztatót, ahol azt állította, az MTA vezetőse elfogadta a feltételeit, ezt viszont az érintettek szinte azonnal cáfolták.

Az Atv.hu által megszerzett beszéd szerint Palkovics visszatérő motívuma lett volna a bizalom hangsúlyozása és az akadémiai függetlenség megőrzésének garantálása. Néhány erről szóló rész a szövegből:

• "Nagyon fontosnak tartom, hogy bízzunk egymásban. Bízzunk az egymásnak adott szavainkban."
• "Mi bízunk Önökben, bízunk a lefektetett és kimondott szavakban. És Önök is bízhatnak bennem, akadémikusként és miniszterként is."
• "Az MTA autonómiája nem sérül. Nem vonunk el forrásokat az alapkutatásoktól. Nem lesznek sem működési zavarok, sem finanszírozási problémák. A jó kutatók nem fognak nagyobb számban elvándorolni, mert az új rendszer egyik alappillére, hogy kiválósági alapon támogatunk. S végül: nem fog a jövőben sem marginalizálódni az MTA szerepe, mert az MTA-ra szükség volt, van és lesz is."
• "Senkinek sincs oka aggódni, a félelmet Önökben inkább a változás maga, mintsem annak valós tartalma okozza. Egyesek azt vizionálják, hogy az alapkutatásokra jutó szerény állami ráfordításokat részben fejlesztéspolitikai célra csoportosíthatják át. Ilyen szándék nincs, a minisztérium az előirányzott 1410 milliárdos költségvetésén belül NEM az MTA keretének megcsonkítása a cél. Éppen ellenkezőleg: a tudomány és benne az alapkutatás is nagyobb figyelmet és szerepet kap a gazdaságpolitikában."
• "Annyi változás lesz, hogy megállapodunk majd bizonyos „nagy ügyekben”, már csak azért is, mert nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségű forrás. Ésszel és hatékonyan kell elköltenünk azt, amink van. A kutatási kiválóságot – azaz az egyes kiemelkedő kutatókat, az ő munkájukat, a kollégáikat – a továbbiakban is tématerületi megkötés nélkül finanszírozzuk, hasonlóan az EU ERC rendszeréhez. Az MTA továbbra is önállóan dönthet a személyi kérdésekről, a végrehajtandó projektekről és programokról."

Palkovics ugyanakkor azért odaszúrt volna az MTA-nak, újra megismételve a korábbi vádját arról, hogy az Akadémia terelte politikai síkra a vitát: "Az elmúlt hónapokat értékelve úgy látom, az MTA igen sokáig félreértelmezte a helyzetet, és párbeszéd helyett a politikai nyomásgyakorlást választotta. Ezért sajnos hónapok teltek el érdemi lépések nélkül, noha egyértelmű és teljesíthető volt az az igény, amit a szabályozás és finanszírozás megújításának feltételeként - többször személyesen is konzultálva az akadémia vezetőivel - kértünk. Legyenek világosan kijelölve a priorizált kutatási területek, az MTA (és nem más) mondja meg, melyek azok a kutatási területek, amelyeket kiemelten szeretne támogatni, és hajtsa végre az intézmények átvilágítását azzal a céllal, hogy teljesítményük világosan megítélhető legyen."

A miniszter viszont a beszédben is elmondta volna, amit végül a beszéd helyett tartott sajtótájékoztatón mondott el: hogy hétfőn megegyeztek az MTA-val az új finanszírozási rendszer felállásáig tartó időszak ideiglenes finanszírozásáról. Palkovics szerint ebben a néhány hónapban lényegében a minisztérium állná a bérköltségeket, az MTA pedig a rezsit, és ezt szerinte az MTA vezetése is elfogadta – de ez volt az a pont, amiről az MTA vezetése a közgyűlés után elmondta, hogy már korábban cáfolták, mert szó nem volt arról, hogy ezt ők elfogadták volna.

Erről a kérdésről valóban volt egy vitánk hétfőn. A miniszter úr azt mondta, hogy erre van jogi lehetősége, a mi tanácsadóink szerint nincs erre törvényi lehetőség. A miniszter aztán elküldött erről egy emlékeztetőt, hogy ebbe beleegyeztünk, de erre még tegnap reagáltunk, hogy ez nem így volt

– mondta még csütörtökön Lovász László MTA-elnök.

Szerinte a megoldás csakis az alapfinanszírozás biztosítása lehet, mert "egy intézményben a villanyszámla fizetése nem működhet pályázati alapon, annak garantálva kell lennie." Az MTA vezetése ezért most azt kéri, hogy a minisztérium maradéktalanul bocsássa a költségvetést az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére. „A miniszter most ennek a dologi részét kívánja visszatartani arra való hivatkozással, hogy ha ezt nem tenné meg, az Akadémia nem csinálna semmit. Én azt hiszem, hogy ez méltatlan az akadémiai közösséghez" – mondta el Lovász.

(Borítókép: Csóti Rebeka / Index)