Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Magyar kutatók is vizsgálják az idegen naprendszerek bolygóinak légkörét

shutterstock 668225509
2018.12.17. 09:35

Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség (ESA) ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd – írja az MTI.

Az ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és a tervezésben elért előrehaladást, illetve a tudományos lehetőségeket tekintették át.

Az exobolygók – azaz a távoli csillagok körül keringő bolygók – kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezeknek az égitesteknek a jobb megértése lesz.

Leveszi a légkör ujjlenyomatát

Ezt a célt szolgálja majd az ARIEL űrtávcső, amely infravörös spektroszkópia és nagy sebességű fotometria révén több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát, kémiai összetételének meghatározását, keletkezésének, időjárásának, fizikai viszonyainak felderítését és statisztikai vizsgálatokat tesz majd lehetővé – írja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.

A teleszkóp egyméteres átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, amely a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a szivárvány színeire bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai ujjlenyomatát, amely a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja megfigyelni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer a teleszkóp stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.

Magyarok is dolgoznak rajta

Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetének, illetve az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának munkatársai.

Az exoholdak és gyűrűk keresésétől a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni. Az egyes célpontok megfigyelései között rövid holtidőben pedig további célobjektumok, például fiatal, keletkezőfélben lévő csillagok megfigyelésének kidolgozását is a magyar kutatók vállalták

– mondta a hazai tudományos hozzájárulást koordináló Szabó Róbert.

Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között a konzorciumot vezető Egyesült Királyság, továbbá Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, illetve egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok.